Kényszeresen retteg valamitől? Önnek fóbiája van!
Mindannyian félünk néhány dologtól, és ez jól is van így. Ha mesze elkerülünk egy veszélyesnek tűnő kutyát, nem lépünk ki egy szakadék szélére, vagy éjszaka nem sétálgatunk egyedül egy rossz hírű környéken, azzal a saját biztonságunkat szolgáljuk, és az is lehet, hogy az életünket mentjük meg. A félelmeink tehát óvnak, védenek minket. Ám ha ön egy barátságos kutyától is annyira tud félni, hogy soha nem merné megsimogatni, esetleg ey erkélyre is csak kalapáló szívvel tud kilépni, vagy még úgy sem, vagy tömegbe, utcára nemhogy éjjel, de még nappal sem mer kimenni, akkor ez már több mint félelem. Ez a fóbia.
Na de mi is pontosan a fóbia? Nagyon erős, a pánikig fokozódó félelemérzet, amely mindig egy konkrét dologra vonatkozik: állatra, helyekre, tárgyra, természeti jelenségre vagy társas helyzetekre. Lehet, hogy ön valamilyen megmagyarázhatatlan okból fél az előbb felsorolt dolgokkal való találkozástól, vagy még inkább a találkozás lehetséges következményeitől. Félhet attól, hogy egy egér megharapja, és ettől fertőzést kap, de attól is, hogy egy társaságban megnémul, vagy ellenkezőleg, hülyeségeket mond és kinevetteti magát. Aki egy fóbiától szenved, kényszerű vágyat érez a rettegett tárgy vagy helyzet elkerülésére, még akkor is, ha képes felismerni, hogy a helyzet valós veszélyeihez képest a félelme túlzott és alaptalan.
A végtelenül hosszú lista
Rettegni rengeteg dologtól lehet. A fóbiák listája több száz, egzotikusabbnál egzotikusabb tagból ál. Van, aki a bacilusoktól, a testi szerelemtől, cápáktól, hidaktól, napsugártól, a csillagos égtől, bohócoktól, a mobiltelefontól vagy annak hiányától, esetleg a kopasz emberektől fél. Sőt létezik a fobofóbia is, amikor a rettegés tárgya pont az, hogy nehogy valami fóbiánk legyen. Létezik viszont néhány igazán gyakori fóbia is, amitől tényleg sokan szenvednek:
Agorafóbia: attól tart, hogy nyilvános helyen, emberek között kell megjelennie. Fél áruházba menni, buszon, vonaton utazni, és úgy érzi, az otthonán kívül mindig és mindenhol veszélyek fenyegetik.
Szociális fóbia: minden olyan helyzettől retteg, amikor mások figyelmének középpontjába kerülhet, és leértékelhetik, véleményt mondhatnak önről. Minden nyilvános beszéd, szereplés, vizsga, de akár egy közös étkezés is elviselhetetlenül nehéz.
Akrofóbia: félelem attól, ha épületek felső emeletén, dombok vagy hegyek csúcsán kell tartózkodnia. Néha mégis úgy érzi, hogy szinte vonzza a mélység, és attól is fél, hogy egyszer leugrik.
Liftfóbia: a munkahelye vagy lakása kiválasztásakor aszerint döntött, hogy kell-e liftet használnia? Akkor könnyen lehet, hogy liftfóbiája van.Elszenvedője állandóan fél a kábelek elszakadásától és a lezuhanástól.
Klausztrofóbia: a szűkös, zárt tér szenvedést okoz. Lehet ez egy szoba, de akár nyilvános vécé vagy alagút is. Ilyen helyen mindig a levegőhiány és fulladás, vagy a beomlás és eltemetés jut az eszébe.
Repülési fóbia: heves félelem a repülés előtt és alatt. Igyekszik elkerülni, hiszen retteg, hogy a gép lezuhan, vagy csak ön lesz rosszul, és hány majd, vagy elájul.
Vérfóbia: rettegés a vér látványától, de még inkább attól, hogy egyszer egy súlyos sérülés éri.
Miért van fóbiám? Én tehetek róla?
Ha úgy érzi, fóbiája van, ne hibáztassa magát! Egy olyan zavartól szenved, amely sokakat érint, és a kialakulása a közhiedelemmel ellentétben nem függ össze sem a gyávasággal, sem a gyenge akarattal. Mégis, mi lehet az oka? Talán egy korábban átélt kellemetlen vagy sérülést okozó élmény. Ha valaki autóbalesetet szenved, lehet, hogy később vezetésfóbiája lesz, vagy ha megég, retteg majd mindentől, ami meleg. Az is lehet, hogy a fóbiája egy gyermekkori természetes félelemből származik, amit valamilyen okból nem nőtt ki. Ha gyermekként élt át különösen kellemetlen élményeket, vagy a szülei erősítették meg az elkerülő viselkedését, akkor ez az elkerülés, és a vele járó félelem megerősödik és tartóssá válik.
A természetes félelmeinkkel szemben a fóbiák bizony már semmilyen módon nem segítik az életünket, nem védenek minket, épp ellenkezőleg. Fölösleges szorongást, pánikot okoznak, bezárkózásra, kényszeres elkerüléshez vezetnek, így rengeteg élménytől foszthatnak meg minket. A testi tünetek is nagyon erősek, és kellemetlenek lehetnek: izzadás, szédülés, erősödő szívverés, gyorsuló pulzus, ájulásérzés. De lehet még ennél is rosszabb. Ha valódi veszélybe kerülünk, és így találkozunk a fóbiánk tárgyával, például az ismeretlen mély vízzel, a pánik hatására nem menekülünk, nem teszünk meg mindent, hanem megdermedünk. Nem leszünk képesek jó döntéseket hozni, jól reagálni, megdolgozni a menekülésünkért, és lehet, hogy testileg, lelkileg károsodva vagy holtan kerülünk ki egy ilyen helyzetből.
Mit tehetek, hogy elmúljon?
Érdemes minél előbb megszabadulni a fóbiájától. Bár sem a belátás („ezeket csak gondolom”), sem mások tanácsa („szedd össze magad”) nem fog segíteni, azért van megoldás.
A pszichoterápia, azon belül is a kognitív- és viselkedésterápia nagyon jó módszer a fóbiákkal való megküzdésre. Gyorsan megtanulhatja, hogyan harcoljon meg a rettegést okozó helyzetekkel és a kellemetlen tünetekkel. Megértheti és átalakíthatja saját gondolkodását és viselkedését, így a szorongás hamarosan enyhül, a fóbia megszűnik.
Egy terápia során – vagy akár mielőtt belevágna – megtanulhat relaxálni, lazítani. Ismerkedjen meg akár egy egyszerűbb légzéses gyakorlattal! Ezek a módszerek sokat segítenek abban, hogy megküzdjön a szorongással a félelmetes helyzetekben vagy azok előtt.
(Kunos Gábor, divany.hu)
