Egyre több a beteg iskolás
Egyre több a lúdtalpas, szemüveges, cukorbeteg, túlsúlyos gyermek. A mindennapos testnevelésnek ezért különösen örülnek az iskolaorvosok, a következő nagy lehetőséget a menzákban látják.
Romlik a gyermekek egészsége
„1993 óta dolgozom főállású iskolaorvosként, és elmondhatom, hogy a gyerekek egészségi állapota romlik. Nagyon sok a mozgásszervi probléma, a lúdtalp, nem ritka, hogy a középiskolába már gerincsérvvel kerül valaki. Erőnléti gondok vannak, a szemészeti panaszok is egyre gyakoribbak, főleg ott, ahol többet tanulnak a gyerekek. Egyes helyeken 50 százalékuk is szemüveges” – mondta az Origónak dr. Mezei Éva, a Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság főtitkára.
A szakember szerint új jelenség, hogy egyre több a daganatos vagy a volt daganatos gyermek, akik különleges odafigyelést igényelnek. 15–20 éve ilyen probléma még csak elvétve fordult elő. Nő a táplálkozási zavarokban – a súlyos elhízásban és a kóros soványságban – szenvedő diákok száma is. Az elhízás miatt egyre gyakoribb a magas vérnyomás és a cukorbetegség – köztük már a 2-es típusú, azaz szerzett változat is.
A mindennapos testnevelés segít
„Nagyon örülünk a mindennapos testnevelés bevezetésének” – mondja Mezei. „Még ha vannak is ezzel problémák, már az is jó, ha a gyerekek kint rohangálnak az udvaron, a lényeg, hogy mozogjanak.”
A tapasztalatok szerint a mindennapos testnevelés bevezetése óta „kezd divatba jönni” a mozgás a gyerekek körében. A hátrányos helyzetűeknek pedig sokszor ez az egyetlen sportolási lehetőségük, mert a szülők nem tudják őket befizetni különórákra.
A táplálkozás lehet a következő nagy előrelépés
A doktornő szerint a következő nagy feladat az egészséges táplálkozás, az étkezési reformok bevezetése. Erre már vannak törekvések, például a zöldség-, gyümölcsfogyasztás növelésével, a sófogyasztás csökkentésével.
A menzai étkezés új irányelvei szerint a napi háromszori étkezésben kell lennie 3 deci tejnek vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméknek, illetve két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek, édesség pedig önálló ebédként nem adható. Kitiltanának hat ételszínezéket is a hat éven aluliak ételeiből, és a nekik készülő fogásoknál tilos lesz a sertés- és baromfizsír használata. Halat és teljes kiőrlésű kenyereket is kell kínálni.
Megkapja-e a szülő a leletet?
2010-ben ombudsmani eljárás keretében vizsgálat indult az iskola-egészségügyi ellátás körülményeiről és módszereiről. A tanulmány – amelyet dr. Aszmann Anna, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet nyugalmazott főorvosa készített – több hiányosságról is beszámolt.
A kutatás érintette a főfoglalkozású iskolaorvosok alacsony számát – évtizedek óta körülbelül 250 főről van szó –, az ellátás feltételrendszerében fennálló problémákat, az iskola által rendelkezésre bocsátott szűkös időkeretet, az alacsony finanszírozást.
„A személyes tapasztalatok és a kollégákkal folytatott együttműködések alapján a körülmények azóta nem sokat javultak" – mondja Mezei Éva.
Az egyik legnagyobb probléma az informatikai eszközök hiánya. Nagy szükség lenne például arra, hogy az iskola-egészségügyi rendelőkben legyen kötelező jelleggel számítógép, nyomtató, és egységes szoftverkörnyezet. Leginkább olyan számítógépes programok kellenének, amelyekkel közvetlenül kommunikálni lehetne a háziorvossal. Dr. Mezei Éva elmondta, hogy az államtitkárság részéről érkezett ígéret ezeknek a problémáknak a megoldására, konkrét lépések azonban egyelőre szélesebb körben nem történtek. Előrelépés főként a részmunkaidőben dolgozó iskolaorvosok és a vállalkozásban működő főfoglalkozású iskolaorvosok esetében tapasztalható, akik kaptak eszköztámogatást az elmúlt időszakban.
Több eszköz – például testsúly- és testmagasságmérő műszerek – elavultnak tekinthető, így cseréjük szükségszerű lenne.
Komoly gond az is, hogy az iskolaorvosi vizsgálat leletei nem mindig jutnak el a szülőkhöz: jelenleg ezeket a gyerekek kezébe nyomják.
Személyi feltételek
Dr. Mezei Éva úgy véli, az ellátás minőségét javítja, hogy több lett az iskolákban a főállásban dolgozó védőnő. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet legutóbbi jelentése szerint számuk 1358-ról 1374-re növekedett az elmúlt néhány évben.
Nagy probléma ugyanakkor a szakértő szerint, hogy el van aprózva az iskolaorvosi ellátás. A jelentés alapján jelenleg 2398 orvos dolgozik az iskola-egészségügy területén. Ez a szám tartalmazza a főfoglalkozású iskolaorvosokat, a házi gyermekorvosokat, a háziorvosokat és a részfoglalkozású orvosokat. A főfoglalkozású iskolaorvosok száma 246 fő. Ők látják el a gyermeklétszám harmadát, a diákok kétharmada pedig szét van aprózva a részfoglalkozású orvosok között. A minőségi ellátás szempontjából előnyös lenne ennek megszüntetése, hiszen a főfoglalkozású iskolaorvosok jelentősen több időt tudnak szánni a tanulók vizsgálatára.
A főtitkár szerint cél az is, hogy az iskolásokat gyermekgyógyász végzettségű orvosok lássák el, a főállásban dolgozó iskolaorvosok számára legyen kötelező az iskola-egészségtan és ifjúságvédelem szakvizsga megszerzése.
Védőnő
Az oktatási intézetekben dolgozó védőnők kétévenként vizsgálják meg az iskoláskorú gyerekeket. Mérik a diákok testtömegét és testmagasságát, tájékozódnak testi fejlettségükről és táplálkozásukról, értékelik a gyerekek nemi fejlődését.
A szűrések során a védőnők igyekeznek feltárni a magatartás-problémákat és a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődésben esetlegesen fennálló zavarokat. Az érzékszervek működésével (látás, hallás) kapcsolatos szűrővizsgálatokat szintén kétévente végzik el. Kivételnek számít azonban a színlátással kapcsolatos vizsgálat, amelyre egyszeri alkalommal, a hatodik évfolyamban kerül sor.
A mozgásszervi betegségek szűrésében a láb statikai rendellenességeire (bokasüllyedés) és a gerincproblémákra (gerincferdülés) fordítanak kiemelt figyelmet. A védőnők ezenkívül mérik a diákok vérnyomását, és a negyedik évfolyamtól tapintásos vizsgálattal tájékozódnak a gyerekek pajzsmirigyének állapotáról.
A szűrővizsgálatokon túl a védőnők többek között segítenek a védőoltásokkal kapcsolatos feladatokban, valamint a tanulók személyi és az iskola környezeti higiéniájának ellenőrzésében.
Iskolaorvos
A hatályos jogszabályok alapján Magyarországon az iskola-egészségügyi ellátás a 3–18 éves korosztályt, valamint a 18 év feletti középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulókat érinti.
Az iskolaorvosnak a szűrővizsgálatok elvégzése során három fő feladata van. Egyrészt vizsgálja és nyomon követi a diákok egészségi állapotát. Ehhez teljes fizikai vizsgálatnak veti alá a második, negyedik, hatodik, nyolcadik, tizedik és tizenkettedik évfolyamokban tanulókat, valamint rögzíti a diákok esetleges betegségeit, kórelőzményeit és a családban előforduló betegségeket. Utóbbi alapján kerülnek kiszűrésre azok a veszélyeztetett gyerekek, akiket az iskolaorvos a megfelelő szakorvoshoz irányít. Az elvégzett vizsgálatokról a szülők leletet kapnak.
Az iskolaorvos másik fő feladata az alkalmassági vizsgálatok elvégzése. Ide tartozik a szakmai alkalmassági vizsgálat végrehajtása, valamint a pályaválasztási tanácsadás. A gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos teendőket (például felmentések írása) is az iskolaorvos látja el.
A harmadik feladatcsoportba a közegészségügyi és járványügyi feladatok tartoznak. Ennek keretében az iskolaorvos gondoskodik a kötelező védőoltások beadásáról és dokumentálásáról, betartatja a járványügyi intézkedéseket, és ellenőrzi az iskolai étkeztetést.
Iskolafogász
Az iskolafogász évente kétszer látja el tanítási időben a diákok csoportos szűrővizsgálatát, amelynek helyszíne a területileg illetékes fogászati rendelő. Azokat, akik kezelésre szorulnak, visszarendeli, esetleg szakellátásra (például fogszabályozó felhelyezésére) irányítja. A fogyatékos vagy más módon veszélyeztetett tanulókat az iskolafogász kiemelt ellátásban részesíti, kezelésükről pedig a diákok háziorvosával és iskolaorvosával egyeztet.
Finanszírozás és leterheltség
Dr. Mezei Éva elmondta, az ellátás minőségét az alulfinanszírozottság is visszaveti. Az iskolaorvosok fejkvóta alapján dolgoznak. A részmunkaidősöknél ez az összeg gyermekenként 50 forint. A főállásban dolgozó iskolaorvosok finanszírozása ennél magasabb, ugyanakkor egységes bérezést kapnak, tehát nincs különbség aközött, hogy általános vagy középiskolás, illetve egészséges vagy fogyatékkal élő diákot látnak el.
Ugyancsak nagy gondot jelent a főfoglalkozásúak magas terhelése. Dr. Aszmann Anna tanulmánya szerint több főállásban dolgozó védőnő segítségével 2400 fő lehet az egy iskolaorvos által ellátható gyerekszám. Ez a szám már önmagában is magas, ráadásul a szűrővizsgálatok mellett számos más feladatot is el kell végezni.
Pozitív változások
Dr. Mezei Éva szerint mindenképpen pozitív lépésnek tekinthető a mindennapos testnevelés keretében indított NETFIT® (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) program. Ez egy fittségi mérőmódszer, amelyet jól fel lehet használni az egészségügyi szűrések során. A vizsgálatot a testnevelők végzik, szorosan együttműködve a védőnőkkel. A teszteknek köszönhetően rengeteg információ (például testtömeg, testmagasság) derül ki a tanulók egészségi állapotáról, ezeket az adatokat pedig továbbítani lehet a szülők és a tanulók felé.
További előny, hogy a program során az iskolák új eszközöket is kapnak annak érdekében, hogy a mérések egységesek legyenek minden oktatási intézményben. Ezek a készülékek sokkal pontosabb eredményeket adnak, mint az iskola-egészségügyi rendelőkben eddig használt mérőműszerek.
(origo)
