Költözniük kell a miskolci romáknak
A miskolci nyomortelepen élők nem akarnak költözni, a városvezetés szerint nincs más választásuk. Annak, aki jogosan lakik az ingatlanban cserelakást, vagy lelépési pénzt kaphat, a jogcím nélküli lakáshasználókról viszont nem gondoskodnak. Az ügyben vizsgálatot indított az ombudsman. Frissítés: megkezdődtek a kilakoltatások, egy mozgáskorlátozott nénit és kisgyermekes családot tettek ma az utcára ...
Egyelőre csend van, de ki tudja meddig. Így fogalmazott az Origónak Dancs Mihály roma polgárjogi aktivista a miskolci kilakoltatással kapcsolatban.
Nem akarnak költözni a romák
A miskolci közgyűlés még májusban, a Fidesz-KDNP-frakció javaslatáról többségi szavazással döntötte el, hogy "felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását”. A másik indok az, hogy 4,5 milliárdból multifunkcionális stadion épül Diósgyőrben, és ennek a fejlesztésnek útjában állnak a lakások. A számozott utcák, a Lyukóvölgy, a Tetemvár és a Hideg-sor ingatlanjairól van szó.
A közgyűlés döntött arról is, hogy a szociális bérlakásokban élők csak abban az esetben kaphatnak 1,5-2 millió forintos lelépési díjat, ha Miskolc határán kívül vásárolnak a pénzből ingatlant. Tüntetések, hazai és nemzetközi szervezetek tiltakozása után az ügy mára odáig jutott, hogy több család – elmondásuk szerint - július 15-ei és 30-ai hatállyal felmondó levelet kapott arról, hogy az ingatlant el kell hagyniuk. Egyelőre senki nem költözött el, sokan fellebbeztek abban bízva, hogy ezzel elhúzhatják az ingatlan elhagyását.
Vizsgálatot indított az ombudsman
Dancs Mihály tájékoztatása szerint néhány családnak már felajánlott 1,5 millió forintot az önkormányzat, de senki nem fogadtáa el ezt a támogatást, mert nem akarnak elköltözni a városból. Az önkormányzat legújabb terve az, hogy kaphatnak akár lakást is a bérlők, és maradhatnak Miskolcon. De csak azoknak jár segítség, akiknek határozatlan idejű szerződésük van – mondta. Legalább 50-100 családnak viszont most járt le a határozott időre szóló szerződése, amit nem hosszabbítanak meg velük.
A családok kétségbe estek, hiszen nem tudják hova, kihez költözhetnének – mesélte a roma aktivista. Dancs Mihály megjegyezte azt is, a héten bejelentik: önálló polgármesterjelöltet indítanak Miskolcon a romák. Ennek az az oka – mondta -, hogy a jelenlegi városvezetés mellet divat lett cigányozni, a romákat üldözni. Hozzátette azt is, hétfőn az ombudsman is a városban járt, mert vizsgálatot indított az ügyben. Az alapvető jogok biztosa, Székely László hivatala megerősítette: valóban vizsgálódnak, de folyamatban lévő ügyről van szó, így semmilyen információt nem adhatnak ki.
Robbanás előtti helyzet alakult ki
A miskolci önkormányzat szerint nagy a baj, azért kell lépni a nyomortelepek ügyében. A sajtóosztály tájékoztatása szerint Miskolcon a városban lévő nyomortelepek, az Avas lakótelepre beköltözött „fészekrakók” és a szegregált területeken mélyszegénységben élők az elmúlt években „óriási társadalmi feszültséget okoztak”.
Úgy fogalmaztak: „robbanás előtti helyzet alakult ki Miskolcon, ami a szélsőséges politikai nézeteknek ad táptalajt, sokan radikális és antihumánus megoldásokat javasolnak a közbiztonság és közrend helyreállítására”. A városvezetés „olyan megoldást keres, ami a városnak és a nyomortelepen élőknek is a legjobb” – írták.
Jogcím nélkül nincs segítség
A számozott utcák területén 215 lakásban lakik bérlő, vagy jogcím nélküli lakáshasználó. Az úgynevezett jogcímes bérlőknek cserelakást, vagy pénzbeli térítést adnak. Ez utóbbra azok jogosultak, akiknek legalább ötéves bérleti jogviszonyuk van. Ennek a feltétele az, hogy a város közigazgatási területén kívül vásároljanak ingatlant, amelyre 5 évig elidegenítési és terhelési tilalom kerül. A pénzbeli térítés mértéke differenciált, függ az ingatlan elhelyezkedéstől, a szobaszámtól és a komfortfokozattól. Viszonyításképpen megjegyezték, az úgynevezett számozott utcákon döntően komfort nélküli, 1 szobás lakások vannak, ezekért legfeljebb másfélmillió forintot ad az önkormányzat. A jogcím nélküli lakáshasználókkal szemben nincs elhelyezési kötelezettségük, nekik „ önmaguknak kell gondoskodniuk a lakhatásukról”. A kilakoltatásnak nincs határideje – tették hozzá.
(Muhari Judit, origo)
Frissítés:
Egy mozgáskorlátozott nénit és kisgyermekes családot tettek utcára ma a miskolci számozott utcákban - adta hírül a Roma Sajtóközpont. A városvezetés ezt a városrészt akarja felszámolni, hogy helyet csináljon a közeli stadion parkolójának.
Az egyik kilakoltatott, Szamkó Józsefné éppen a tanfolyamon volt, amikor a szomszédok értesítették, hogy a városi ingatlankezelő emberei ürítik a lakást. A nyolc hónapos kisgyereket nevelő asszony sokkot kapott, hiszen állítása szerint semmilyen értesítést nem kapott a kilakoltatásról.
Az asszony szerint sem a lakbérrel, sem a közüzemi számlákkal nincs elmaradásban. Korábban volt lakbértartozása, de azt már rendezte.
A miskolci városvezetés májusban szavazta meg a helyi Fidesz-KDNP frakció előterjesztését, mely szerint a közbiztonság javítása, és a lakosok szociális helyzetének javítása érdekében felszámolnának több „gettót és nyomortelepet” a városban, köztük a számozott utcákat is. A tizenöt igennel, négy nemmel és hét tartózkodás mellett megszavazott javaslatot a Fidesz támogatta, a Jobbik és a DK nemmel szavazott, az MSZP tartózkodott.
Egy a közelmúltban lezajlott, kiértékelés alatt álló szociológiai felmérés alapján az itt élők több mint 90%-a miskolci születésű, a többiek zöme pedig évtizedek óta a városban lakik.
(index)
