Újabb meglepetés az őslénykutatásban
Minden dinoszaurusz tollas volt? Az MTI a Verge-re hivatkozva azt írja: elképzelhető, hogy minden dinoszaurusznak volt tollazata. Egy új lelet most tovább növelte ennek az elméletnek a valószínűségét.
A kutatók nem tudják biztosra mondani, hogy minden dinoszaurusznak volt tolla, mivel ezek többnyire lebomlanak, így az őskori leleteken már nem is látszanak. Csupán a Theropoda nevű alrendhez tartozó egyedeknél találtak tollazat-maradványokat is megőrző fosszíliákat. A kutatók ezért úgy vélik, hogy csak ezeknek a később madarakká fejlődő dinoszauruszoknak voltak tollaik.
Egy friss szibériai lelet azonban rácáfolt az elméletre. Pascal Godefroit, a brüsszeli Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatója ugyanis egy meglepően jó állapotú fosszíliában egy más csoporthoz tartozó dinoszaurusz tollas maradványait azonosította a munkatársaival.
A jura korban élt, körülbelül másfél méteres, hosszú lábú és farkú, rövid karú lény az első ismert, nem húsevő dinoszaurusz, aminek egyes testrészeit igazolhatóan tollak borították. Mivel nem tudott repülni, egyes vélemények szerint a tollaknak melegítő hatásuk lehetett.
Mindez arra utal, hogy legalább két, független evolúciós ágon is megjelentek a tollak a dinoszauruszoknál. Ha pedig kettőn megjelentek, megjelenhettek továbbiakon is. Bár egyelőre sok kérdés tisztázatlan, egyre valószínűbb, hogy át kell értékelni a tollas dinoszauruszokról alkotott képet, mert a tollazat sokkal elterjedtebb lehetett az eddig véltnél.
Elképzelhető, hogy a növényevő dinoszauruszok népszerű pikkelyes-modelljét a következő években teljesen fel kell váltani egy tollas-pikkelyes modellel– mondta Darla Zelenitsky, aki Észak-Amerikában elsőként ásott ki tollas dinoszaurusz-maradványokat 2012-ben. Zelenitsky szerint a leletek növekvő száma az átbillenési pont irányába tolja a paleontológus közösséget.
(index)
