Ad hominem
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
BDA reakciója, illetve az általa alkalmazott érveléstechnika óvatosságra int.
Ugyanis a verbális fogás, hogy a vita központi témáját gondosan kerülve a vitapartner által ejtett mellékes (akár helyesírási) hibát hosszasan ostorozza - ez se nem fair, se nem hétköznapi vitafogás (ad-hominem támadás), és ez a ,,támadási pozíciót felvevő skorpió" fogás arra enged következtetni, hogy a vitázó felek személyén kívül álló érdekek sérülnek, vagyis valami érzékeny pont lett érintve.
Tapasztalatom szerint a ,,húr további feszítése" esetén a következő lépés ilyenkor vagy burkolt fenyegetés (amiben már volt részem pár héttel ezelőtt itt a weboldalon), vagy konspirált, tulajdon elleni támadás (weblap-törés, autórongálás, ...), kiegészítve rejtett átkokkal.
Ami magát a fő témát (cölibátus) illeti, én az eddigieken felül TÖBBET ugyan mondhatok (hozhatok még egy kamionnyi linket), de MÁST nem.
Bizzuk Istenre
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Mindenesetre a téma iránti érdeklődést jól mutatja, hogy 900-1000 fő is volt a látogatók száma ezekben a napokban - mármint a vita napjaiban...
Bazsó-Dombi Attila megjelenését (ezúttal) és szavainak hatását, én, katalizátorként értelmezem.
Belenéztem a Péter által javasolt:
http://lexikon.katolikus.hu/C/c%C3%B6lib%C3%A1tus.html helyre és furcsamód némi áporodottságot éreztem ki belőle. Nem kívánom idézni - olvassátok el, akit érdekel - , de hogy vagyonelvonás (meghatározott mértékű: jó kis szembeállítása a raconalitásnak és a transzcendentálisnak!), ilyen-olyan válogatott büntetés, stb.-vel járt, ha valaki eltért.
Én sem észt osztani szólaltam meg, én is "pályán kívüli" vagyok, s mint olyan, nem kompetens. De azért kiváncsi lennék, hogy abból az 1000 látogató olvasóból vajon egy sem volt katolikus pap??? Nem volt pár perc, hozzászólni? Igen, tudjuk, h. engedelmességet vállaltak. Azért némi hozzászólást - akár anonim, hiszen ez a lehetőség is megvan - valaki érintett megoszthatott volna!...
Még talán annyit, hogy papjaink állapota is "egyfajta házasság", a szerzeteseké, nővéreké is, vagyis az Egyházi rend szentsége alatt élőké. Csak nekik nem evilági az elköteleződésük, mint pl. a Házasság szentségében élőknek...
Jómagam számos olyan papot ismerek, akiről azt gondolom, hogy biztosan boldog és kiegyensúlyozott.
Kötelességeinek, hivatásának végzésében nem gátolják olyan kötöttségek, melyek a házas embert igen. (Szt. Pálnál is van erre utalás)
Talán kicsit a "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" mintájára: aki nem egy irányban kötelezte el szívét, annak a "szívében" csak sokkal több hely van... (persze, hangsúlyozom, ezt laikusként mondom)
Ugyanakkor Ők is hús-vér emberek. Le a kalappal, aki hosszú időn át asszonyi gyengédség, személyes - nem égi - vigasztalás, etc. nélkül bírja.
Bár, jut eszembe, az én kedves párom tudna pár olyan esetet felhozni, amikor egyáltalán nem volt könnyű számára a mi kis házas viszonyunk elviselése, és persze vica verza...Szóval, független állapotú személy nyilván függetlenebb...!
Ugyanakkor Isten nem véletlenül engedte meg a Nagy Törést, a Reformáció nyomán létrejött lelkész-dinasztiák számos gyümölcsöt is termettek! Ill. bocsánat, hiszen görög katolikus családoknál is hasonlóképpen lehet...
Azzal szeretnék még kiegészíteni, hogy "nyilván" katolikus papjainknak is van - hála Istennek - családjuk ! Amíg élnek, vannak szüleik, vannak testvérek, nagynéni, nagybácsi, etc., plusz erőforrás. Hasonló kis pontatlanság, mintha valakit megkérdeznek, h. "hány családja van?", amikor csak azt szeretnék tudni, hogy hány gyermeke van az illetőnek. (No, de ezt csak mellékesen és bántás nélkül.)
Szeretetteljes üdvözlettel: Szira Judit
mellék szál
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Kedves Péter!
Hogyha az autódat is olyan mértékben fenyegeti csak a feltörés veszélye, mint amennyire valós volt a pár héttel ezelőtti"burkolt fenyegetés", akkor nyugodtan alhatsz...Én akkor válaszoltam is, mivel nem értettem a dolog mibenlétét. Ez akkor volt, amikor II. János Pál Ave Maria előadásának webcímét és valamelyik - talán MDM - üzenetből idéztem. Mindenféle befolyásoló szándék nélkül. A válaszom rövid ideig volt csak fenn, mert Gyula letörölte.
Amúgy mindig érdeklődéssel olvasom soraidat!
SzP-nek
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Kedves Péter!
A 2 közösségi szentséget méltatlan egymás ellenében megközelíteni, és pozitív példaként egyszerűen a katekizmusból vettem 2 idézetet az Egyház hivatalos álláspontjából, mire érvek begurultál.
Megnyugtatlak, részemről se érdek, se skorpió. Egyébként minden ember magából indul ki. Ha valamire, hát éppen a te mostani és előbbi hozzászólásaidra érvényes, amiket rám olvasol. Ezen kívül előbbiekben csúsztatva „érveltél”, éppen az idézett helyről a „releváns” részeket kihagyva, amit én kiegészítettem, mire begurultál. Most pedig már nem csak személyeskedsz, hanem érzelmi manipulációba is kezdesz paranoid projekcióval. Hát csak rettegj, hogy én fogom feltörni a web-lapodat, vagy megrongálom az autódat, máris teheted feljelentést hatóságoknál és a püspökömnél egyaránt.
Az Úr áldjon!
így ne
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Kedves Testvérek!
Kérlek benneteket, így ne folytassátok tovább a vitát.
Azt gondolom egyébként is, hogy minden érv elhangzott pro és kontra, ami alapján bárki megfontolt véleményt alkothat.
Feltettem egy idézetet egy Ferenc pápával készült interjúkötetből, azt gondolom, az szolíd vélemény és jó mérték lehet mindannyiunk számára.
Békesség mindenkinek!
Imával és szeretettel: Gyula
vita
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Ez a kérdés szerintem abszolút alkalmas a vitára, mert sok izgalmas érvet lehet felhozni pro és kontra, vártam is már régen, hogy katolikus testvérekkel vitatkozhassam róla - igazán kár, hogy így elszabadultak az indulatok, és adok-kapok lett belőle.
Én egyrészt nem szeretnék még vélemény szintjén se döntőbíró lenni a kérdésben, ezt azokra hagyom, akiket érint, és akik dönthetnek: a papokra, püspökökre. Másfelől viszont áttételesen mindannyian érintve vagyunk, lehetünk, mondjuk ha a fiam felnő, szembe kell-e majd néznie még a papság-házasság dilemmájával?
Én örülök neki, hogy beszélni kezdünk róla, hogy a cölibátus nem dogma, csak hagyomány, tulajdonképpen zsinati döntés kérdése, és bizonyos rítusokban teljesen legitim a házasság és az áldozópapság együtt.
Úgy látom, hogy a cölibátusnak vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Egyfelől nyilvánvaló, hogy az, aki nem viseli a családdal felelősséget, az teljesebben, egész lényével tud szolgálni. Ha valaki családosként adja oda magát egészen a papi szolgálatnak, akkor pedig a családját károsítja meg. Abban is biztos vagyok, hogy az az életböjt, amit a szexusról és a női törődésről való teljes lemondás jelent, nagy áldás tud lenni egy pap életében.
A mérleg másik serpenyőjében azt látom, hogy vannak olyan papok, akiknek végül nem sikerül tartani a cölibátust, kiugranak, vagy bennmaradva csábítanak el másokat. Ha nem is gondolom, hogy ez nagyon gyakori lenne, ha egy ilyen is van, az is sokkal-sokkal rosszabb, mint ha házasságban normálisan kiélhetné a normális nemi késztetéseit. Kérdés persze, hogy a házasság megelőzné-e ezeket az eseteket. Valószínűleg nem minden esetben, amire az is utal, hogy protestáns lelkészeknek sem mindig marad ép a házassága.
Ami nálam többet nyom a latban, hogy nem egy - amúgy nagyon rokonszenves és hiteles - embert ismerek, aki komoly hivatást érzett a papságra, csak éppen ilyen hivatást érzett a családapaságra is, és az utóbbit választotta. Van, aki diakónus lesz, de ha Görög katolikus lenne, akkor áldozópapunk is lehetne. Talán kicsit kevesebb ideje lenne a szolgálatra, mint cölibátusban, de biztosan több, mint így.
SzP-nek még
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Kedves Péter és mind!
Sipivel kérlek minden kedves Titeket, hogy a vita folytatásáért ne vádoljátok meg a vitapartnereiteket, hanem győzzétek meg őket, ha van alkalmas érvetek, meggondolásotok. Valóban jó téma ez és Őszentsége, Ferenc pápa mai vitaindítása alkalmassá teszi a mi témánkat is a közelebbi vizsgálatra. Nem a fenyegetőzésre és a személy megvetésére, hanem, ha van, az illő gondolatok egybevetésére. Ha ez javul, akkor mindenkinek hálás leszek, mert a témánk nagyon szép. Szeretném folytatni a társalkodást, ahogy vélem, Sipi is szeretné.
Jelen megszólalásom igaz témája, az Istenközelség köszöntése és a vele egy idejű, a házasságban élő személy emberszeretete, házastársi szolgálata.
Mind a kettő szeretet élet, Isten kedve szerint való élet.
A két örvendezés, ti. Istenben és az embertársunkkal együtt élve, mindkettő Istent dicséri. Amikor a hagyomány megengedi a kettőt egy időben élni, az más, mint amikor a hagyomány nem engedi meg Isten szolgálata mellett az élet közvetlen, test szerint való örvendezését.
Valahogy ezen az úton szeretném folytatni ezt a párbeszédet.
még egy szempont
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Kedves Testvérek!
Teológiailag nem vizsgálva a kérdést, hanem csak a mindennapok szintjén azon gondolkodtam, hogy egy családban élő pap nekem nagyon sokat tudna segíteni. Előfordul, hogy az élet nem annyira egyszerű, a családban vannak kisebb, sőt néha nagyobb, komoly bajok is. Ez érintheti a kamaszodó gyerekekkel való kapcsolatot, a házastárssal való kapcsolatot. Bizony nagy segítség lenne, ha olyan paphoz fordulhatnék, aki maga is átéli ezt a közösséget, lelkileg és testileg is. Persze igen nehéz elképzelni azt is, hogy számtalan gyerek, éjszakázás mellett hogyan látnák el a pásztori feladatokat, őriznék meg a szerelmet stb.. Mert azért a legtöbb munkahelyről az ember hazamegy és leteszi a lantot. De a lelkipásztorok tényleg mindig szolgálnak.
Parlamentben
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Egy kérdésem lenne: a parlamentben tavaly egy Jobbikos képviselő éltette a cölibátust (ő történetesen - minő véletlen! - pont egy görögkatolikus áldozópap unokája).
A kérdésben a tisztelt vitázók mennyiben értenek egyet a képviselő pontjaival?
Gondolom nagyrészt igen, mivel az itt elhangzott érvek ugyanazok és a premisszák ugyanúgy a görögkatolikus kivétel trójai falovára vannak ráültetve:
http://www.youtube.com/watch?v=4bPuZdL7Euc
(A cölibátus kérdése konkrétan 2:20 és 4:30 között van érintve, de a képviselő szeretetbeszédének további része is érdekes lehet.)
Legyetek szentek, mint Mennyei Atyám is Szent
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Örülök, hogy eljutottunk a szentségi házasságig, legalább is a vágyakozásban.
Pontosan ezt rendeli az Anyaszentegyház és a Házassági fogadalomban ennek a reménye kap vallomást, ez a házastársak szent feladata.
Ebben az ideális házasságban helye van a papságnak, és ez külön vélekedésem, a Katolikus Egyház tagjai számára is. Ez pedig az eredeti papság, amely a szeretetből és teljes odaadásból való.
Egyházunk erre az útra indít, amikor megáldja a házastársi fogadalmunkat.
Milyen nagyszerű, hogy megvannak az alkalmas tanításaink ebben a nehéz időben!
Legyen áldott az Úr Neve!
3 leágazás
Kategória: hsz
Megjelent: 2013. november 09. szombat
Kedves Gyula!
Lassan követhetetlenek a felmerült szempontok, ezért javasolom, hogy a témában nyiss 3 leágazásnak 1-1 új topicot, valami hasonló irányba:
1. Keressük Isten akaratát a cölibátus-házasság szentségeinek együttes megélésére vonatkozóan?
2. Isten-szolgálat összehasonlítása 3 életállapot esetében: a) szerzetesség; b) cölebsz papság; c) házas papság.
3. A cölebsz papság és a házas papság sajátos kegyelmei.
A Szűzanya közbenjárása által az Úr áldjon + mindnyájunkat!
