húúúú
Kategória: hsz
Megjelent: -0001. november 30. kedd
Hahó, Gezagizi!
én is írtam ma, de nem érzem, hogy nekem is válaszoltál volna, bár sokszor úgy írsz, Önök.....
Bocs, ha megbántottalak, de én kicsit gondolkodás nélkül (mint egy nő) megérzésből szoktam leírni a bennem lévő érzéseket, és én csak ma olvastam soraidat, és valami megfogott... semmi kritika - rossz érzés nem volt bennem Veled és az általad leírtakkal kapcsolatban, egyszerűen jó volt leírni a témához egy-két sort.
De most úgy érzem én is kaptam egy címkét, -megkésett válasz- azonban gondosan végigolvasva a legutóbbi komment-et, csak általános alanyt találtam, azaz "önök így meg így vélekednek, önök azt állítják stb." - tehát akkor ezt rám is érted?
Pedig én nem írtam ilyenekről, azaz: - sem nem tartalak zsidó gyűlölőnek, mert nem is ismerlek, legfeljebb azt gondolhattam, talán a Te származásod zsidó, és rengeteg meg nem értést kell elfogadnod a világban....
de én éppenséggel nem állítottam, hogy a származás lenne a lényeg, hiszen azt nem mi választhatjuk meg, tehát nem tehetünk ellene semmit sem...
tehát, minek foglalkozzunk vele...
ez az én véleményem, de hát van egy kis bökkenő, az élet mást mond, hiszen mit is tapasztalok?
Hogy származásom miatt sok mindenben determinált vagyok, adottságaim adottak - jók és rosszak, ezek nem képezhetik előnyömet vagy hátrányomat az egyes élet helyzetekben, pedig sokszor megtapasztaljuk, ezek alapján érhetek el sok mindent az életben,
pl. nagyon fontos, hogy szép vagyok-e vagy csúnya arcú, taszítom-e az embereket a megjelenésemmel..
- nekem, kék a szemem, nem vagyok hajlamos a hízásra, 0-ás és negatív a vércsoportom, nagyon béketűrő vagyok, de nagyon gyakran aggódom, rossz a memóriám, ide-oda kapkodó vagyok és még hosszasan sorolhatnám...
lehetnek bennem a másik ember számára jó és rossz dolgok, amik a másik embert gátolják abban, hogy engem elfogadjanak, vagy éppen szerethetővé tesznek engem,
de a katolikus hit pont azt tanította meg nekem, hogy az embernek nem ezen tulajdonságok alapján kell szeretnie a másik embert, és főleg ne ítélje meg az embereket,csak úgy - valamiért,
pl. a származás, - még akkor sem, ha a más származású ember számára még annyira sem szimpatikus, hogy közömbösen elfogadja, hanem egyenesen hátrányos lehet,
mint pl. olyan emberekkel élni együtt, akiknek kis korukban a szüleik tanították meg, hogy lopni nem szégyen, sőt kell, mert különben nem jut nekik semmi, ez jár nekik, - de én, a meglopott, ettől csak szenvedek - mit tegyek? Elfogadjam, akkor megesznek...
Nem - megértettem, hogy valóban tudom őt szeretni, mint embert!!! - s akkor Ő is elfogad engem és meghallgat és talán megért, hiszen a lelkiismeret, nem csak egyesek ajándéka, az ott figyelmeztet belül, minden ember lelkében.
Magammal is vitatkozom, hiszen ez utóbbi gondolat- sor, már nem is a származásról szólt, hanem a nevelésről, - hiszen annak is csak kiszolgáltatott áldozatai vagyunk, ugye, nem mi kértük, hogy ebbe vagy abba a családba születhessük,
és igen csak meghatározó az otthoni légkör és nevelés abban, hogy milyen felnőttek lesznek egy gyermekből.
Gyermekként hányan sérülnek annyira, hogy már nem nyitottak a világ elfogadására,vagdalkoznak a szavakkal, kárpótlást akarnak, bosszút forralnak, pedig csak egyszerűen arra vágynak, hogy elfogadják, szeressék őket.
Ha nem értesz velem egyet, én nem gondolom, hogy gyűlölsz, - csak elfogadom, hogy más vagy, - ez a természetes, és nem is akarlak meggyőzni, hiszen én is más vagyok,
de vágyom arra, hogy magaddal Te is békében élhessél, ne kelljen arra gondolnod, hogy a fenti sok komment Téged megbánthat, megalázhat.
- Te sokkal nagyobb érték vagy az Isten szemében, mint hogy mi, ismeretlen emberek megítélhessünk, bánthassunk.
Se Sipi, se más, nem gondol Rólad rosszat, hisz nem is ismerünk, nincs jogunk úgy tenni, mintha nálunk lenne a tudás, s Te ki lennél rekesztve-
de ahogy legelső levelemben is jeleztem, szeretni, elfogadni csak akkor tudunk, ha ezt Te is szeretnéd...
no befejezem - és jó, hogy leírtad, amiket Te gondoltál fontosnak.
szia,
Judit
