Esztétika

Kategória: hsz Megjelent: -0001. november 30. kedd
Még néhány gondolat az esztétikával kapcsolatban. A pár napja megjelent ,,100% sátán" fesztivál kapcsán a cikkben a ,,gót betűkhöz" érve elgondolkoztam, hogyan válhatott egy valódi egyházi unikumként felfogható dolog olyasmivé, amihez a mai kultúrában az egyházellenesség érzése társul. Ha valami nonszensz, az az, hogy amíg az egyházi kommunikáció (valamiféle rossz ,,fiatalság-vonzó" felfogásból talán?) igyekszik megszabadulni valódi művészi nyelvezetétől - a gyönyörű kézírásos kódexek-bibliák, festészet, építészet, zene világától - és ezek művelése helyett a modern vizuális és zenei kommunikáció standardját igyekszik elsajátítani, de annak is a legprimítívebb és legrondább formáit. A kidobott kincseket pedig ki szedegeti össze? Hát persze, hogy a sátánisták! Építgetik is serényen a különféle ,,gothic" és egyéb szubkultúrák vizuális imidzsét mindabból, amit az egyházból kiszórtak, mert tudják, hogy az emberek számára az igényes művészet társadalmi státusztól függetlenül vonzó. Így válik az egyházművészet önmagából kifordítottan a halál kultúrájának szekértolójává. Feltéve, ha hagyjuk.

You have no rights to post comments