Lesújtó jelentést írt a romák helyzetéről az alapvető jogok biztosa
A cigányok, a hajléktalanok, a mélyszegénységben élők, a közmunkások és a gyermekek, fiatalok helyzetét állítja középpontba az ombudsman 2013-as beszámolója. Az MTI így foglalta össze a legfontosabb megállapításokat: Magyarországon 2011-ben 3,05 millió ember élt szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, ezen belül a roma népesség többsége, 500-600 ezer ember. A kilátástalan helyzetű rétegekben a társadalom egészéhez viszonyított számarányuknál nagyobb arányban vannak romák, integrációjuk helyenként szinte reménytelennek tűnik.
Körülbelül száz olyan település van, amely végérvényesen szegény-cigány gettóvá vált, másik kétszáz településen megállíthatatlannak tűnik a folyamat, amely így összességében a magyarországi községek tíz százalékát sújtja.
A mélyszegénységben, kirekesztettségben élők önerejükből nem tudják megváltoztatni életkörülményeiket, ezért az államnak többletkötelezettségei vannak. Általános tapasztalat, hogy a közfoglalkoztatás nem vezet vissza a "rendes" munka világába, az új generáció mobilizációs esélyeinek javítása nélkül pedig a szegénység bővített újratermelésére lehet számítani. Egyes területeken a roma tanulók háromnegyede halmozottan hátrányos helyzetű.
A roma gyerekek 60 százaléka olyan osztályba jár, ahol gyakorlatilag emberfeletti erőfeszítést jelent az oktatásuk. Egy-egy osztály tanulóinak több mint a fele még nyolcadikos korában sem tud megoldani elemi olvasási-szövegértési feladatokat. A szegénység, a tömeges szegregáció, a tanárok kontraszelekciója miatt az érintettek "nem tudtak megbirkózni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek koncentrálódásából adódó problémahalmazzal".
A roma nemzetiségi önkormányzati képviselők jelentős része személyes függésbe került a helyi települési önkormányzat vezetésétől. Nincs tárgyalási pozíciója annak, akinek közfoglalkoztatottként a polgármester a munkáltatója.
A hazai nemzetiségek közül gyűlöletcselekmények szinte kizárólag a romákat sújtják. Az egyik ilyen a roma közösség megfélemlítését célzó jogosulatlan járőrözés, amely összekapcsolódik szélsőséges szervezetek rasszista, gyűlöletkeltő propagandájával. Emiatt azonban alig indulnak büntetőeljárások, miközben gyűlölet-bűncselekmény alapján Magyarországon kizárólag romákat ítéltek el a bírók.
A hajléktalanság gyors és egyszerű "felszámolása", a "rendcsinálásra" vonatkozó állami törekvések megkérdőjelezik a jogállam működését, hiszen nem a probléma, hanem a "problémás személyek" ellen hirdetnek harcot. A hajléktalanok rendkívül kiszolgáltatottak, sorsukon szankciókkal nem lehet változtatni.
Szociális kérdésekre csak társadalmi szolidaritáson alapuló szociális válaszokat lehet adni. Ez a jogállami politikai közösség egyetemes kötelezettsége, a mindenkori kormány, valamint a települések vezetőinek a feladata.
A mélyszegénységben élők százezreivel összefüggésben az ombudsman hangsúlyozta: emberi méltóságuk nem kérdőjelezhető meg, ahogyan az az "érpataki modellben" történt. Emlékeztetett arra, hogy a helyi hirdetmény szerint tűzifára csak az arra érdemes, példamutató életformát élő, Érpatak jó hírnevét ápoló családok számíthattak. A biztos szerint elfogadhatatlan, hogy a polgármester jogi kontroll nélkül dönthet ilyen ügyekben, megkereséseire a polgármestertől nem kapott választ.
(index)
