A nyomor szintjei - fejvadászok Borneo szigetén
Borneo dzsungelében a bennszülött őslakós népet dajakoknak, fejvadászoknak hívják. (életformájukban a pápuák rokonai). Alacsony termetűek, vékonyak - ez a szűkös táplálék miatt is van. Az őserdő mélyén, patakok, folyók mentén elterülő kis tisztásokon élnek. Az őserdőbe utak nem vezetnek, 2 személyes csónakokon lehet őket megközelíteni, így tartják a kapcsolatot a sziget tengerparti sávjában élő maláj és indonéz városokkal, településekkel. Elsősorban páfrányok friss hajtásait és gyökereket gyűjtenek, valamint ananászt és borsot termesztenek a dzsungelben kiirtott kicsi tisztásokon. (Fontos, hogy ne legyen nagy a kiirtott terület, mert az őserdő párájára szüksége van a borsnak és az ananásznak.) Húshoz (fehérjéhez) úgy jutnak, hogy a kidőlt és korhadó fák kérge alatti kukacokat gyűjtik össze. Méret szerint válogatják szét őket és nyersen, ritkábban leforrázva eszik. A legfinomabbnak a kövér, 6-7 centis szágópálma kérge alatt növőket tarják – ezek a legnagyobbak. A sziget ételforrásai meglehetősen korlátozottak és egyoldalúak.
Fából ácsolt, úgy nevezett hosszúházban élnek, melyet cölöpökre állítanak a kígyók miatt. Az egész falu egyetlen házban lakik – kb 500 ember. A létrán felmászva a ház tetőgerince alatt egy zárt, de közös folyosóra érünk. Balra félig fedett - félig nyitott terasz húzódik végig a házon. Ez a falu közösségi tere. Jobbra ajtók sorakoznak. Minden ajtó mögött egy-egy család otthona annyi helységgel, ahányra csak szükségük van. A szobák egymás mögött helyezkednek el.
Minden egyes ajtó felett 2-3 megfeketedett, megfüstölt lefejezett emberi fej van kiakasztva. Hát ezért fejvadászok ök. Akinek van családja, felesége, az mind gyilkos! Köztük laktam 5 nap és aludtam 5 éjjel. Borzasztó? Nem!
Hogy lehet, hogy 500-an egyetlen házban, békében és türelemben tudnak együtt élni, ha valóban gyilkosok? (Én hangos szót az ottlétem alatt egyet sem hallottam, a gyerekeket is szeretettel nevelik..)
A szörnyű szokás alapja, hogy egy fiú, ha házasodni akar 2-3 másik, nem házas felnőtt fiút kell legyőzzön bozótvágó késsel, hogy azoknak fejét levágva bemutatssa leendő apósának. Nőket, gyerekeket és házas férfiakat nem bántanak. A sziget eltartó képessége korlátozott, hitük szerint csak így van esélye egy új család megalapításának, hogy a születendő gyerekek ne haljanak éhen. (Mondhatjuk, hogy a születésszabályozásnak, népességnövekedés megakadályozásának módja ez. És akkor mi van a lányokkal? Nos, nagyon nagy a gyerekhalandóság, és a lányok gyakrabban halnak meg az elégtelen táplálkozás és a betegségek következtében.)
A levágott fejeket azért tartósítják füstöléssel és akasztják az ajtó fölé, hogy így tiszteletüket fejezzék azok iránt, akik életüket adták az ő családjuk létrejöttéért. Hogy megszületett gyermekeiket táplálhatják, és azok felnőhetnek. A házastársak házasságukat és egymást is tisztelik. Talán jobban is értékelik, hisz az ára az ajtójuk felett emlékezteti őket. Talán ezért élnek türelemben és békességben egymással és egész falusi közösségükkel.
Vajon tényleg elítélendő gyilkosok? Nagy tanulság a számomra, hogy a legszörnyűbb tettek esetén is először próbáljam megérteni az indokokat, mielőtt ítéletet alkotok. Keresni az embert – Isten képmását!
Perjés Krisztina
