Egy példás ítélet a gyűlöletbeszéd miatt
Nekünk keresztényeknek különösen fontos a kiengesztelődés szolgálata - Istennel is és egymással is. Nekünk fel kell emelnünk a szavunkat a gyűlöletkeltés minden formája ellen - akár bal- akár jobboldalról jön, akár idegeneket, akár a saját családtagjainkat kell figyelmeztetnünk. Ezért példaértékű az alábbi bírósági ítélet:
"Bayer Zsolt hírhedt, Daniel Cohn-Benditet és Schiff Andrást bűzlő végtermékként aposztrofáló, és a zsidóságnak az orgoványi erdőben történt teljes kiirtásának hiánya miatt sajnálkozó cikkét Feldmájer Péter, korábbi MAZSIHISZ- elnök, a Klubrádióban antiszemita, zsidóellenes uszításnak minősítette. Bayer ezért keresetet nyújtott be a Klubrádió, Bolgár György és Feldmájer Péter ellen, amit most jogerősen is elutasítottak.
Bayer Zsolt ugyanis úgy vélte, sérelem érte a személyiségi jogait. Kártérítési igénnyel is fellépett, azt állítva, hogy a klubrádiós interjú miatt már nem rendel meg tőle cikket pl. a Le Monde című francia napilap.
Az elsőfokú ítélet elutasította a publicista keresetét, kiemelve, hogy aki ”mások irányába saját részéről megengedhetőnek ítéli meg az igen éles megfogalmazásokat, akkor azokat saját magával szemben másoktól ő is tűrni köteles.” A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla máshogy döntött azonban: szerinte az ominózus cikkből nem következtethet az olvasó antiszemita uszításra a véleményalkotás logikai szabályai szerint, mi több, a szerzővel szemben indokolatlanul bántó megfogalmazást engedett meg a nyilatkozó a Klubrádió műsorában.
A Kúria június 26-án végül megsemmisítette a másodfokú ítéletet, és jogerőre emelte a Bayer keresetét elutasító elsőfokú döntést. Ítéletében megállapította, hogy a Bayer cikkében leírtakat olvasva logikusan és jogszerűen alakítható és mondható ki a cikk tartalmára vonatkoztatható antiszemita minősítés. Így Bayer próbálkozása, hogy Orgoványt pusztán következmények nélküli metaforának minősítse megbukott.
Bayer Zsolt idén januárban a cigányok ellen is kirohant, a gyáva, undorító, kártékony állatoknak nevezve őket. A publicisztika miatt számos civil szervezet, köztük Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International nyílt levélben kérte a magyarországi nagyvállalatok vezetőit, hogy határolódjanak el az írástól és ne hirdessenek Magyar Hírlapban és online felületén.
Kampányuk hatására öt cég, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez, az Erste Bank és a CIB Bank bojkottálja a lapot, az NMHH Médiatanácsa pedig 250 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezte a Magyar Hírlapot. - index"
