Polgári védelmi kötelezettség: 100 ezer embert lehet behívni
Ebben a pillanatban 102 ezer ember várhatja az országban, hogy bármelyik pillanatban behívják az árvízi védekezésre: ekkora a polgári védelmi szolgálat létszáma. Hogy mekkora részüket hívják be, azt egyelőre nem lehet pontosan tudni: aki nyilatkozhat, nem tudja, aki tudja, az nem nyilatkozhat. A tavalyi számokat nézve valószínűleg nem sokat, bár a katasztrófavédelmi szóvivő szerint sokan önként jelentkeztek a szolgálatra tavaly, így azok nagy valószínűséggel most is ott vannak az önkéntesek között.
A polgári védelmi kötelezettséget az alaptörvény írja elő, és a 2011-es katasztrófavédelmi törvény szabályozza. Jelenleg 102 ezer ember van beosztva polgári védelmi szervezetben, de mozgósításra csak vészhelyzet esetén kerül sor.
A katasztrófavédelem szóvivője szerint sok esetben önkéntekesen jelentkezőkről van szó, csak ott kellett kijelölni embereket, ahol a terület méretének és/vagy a katasztrófavédelmi veszélyességi fokához képest nem volt elég önként jelentkező. Egyes vidéki katasztrófavédelmi munkatársak ezt másképp látják, de annyi biztos, hogy az önkéntesen jelentkezők és kötelezettek aránya megyénként változó.
Mentességet élveznek többek között a terhes nők, a legalább három 14 éven aluli gyermeket nevelő szülők, a munkaképességüket legalább 67%-ban elvesztettek, illetve a kormánytisztviselők, köztisztviselők, bírók, ügyészek. De nem hívhatók be a gyakorló papok, lelkészek és rabbik sem, ha szakirányú felsőfokú végzettséggel is rendelkeznek.
2012-ben összesen 154 polgári védelmi szolgálatba beosztott embert alkalmaztak ténylegesen, főleg hóeltakarítási, illetve viharkárokat követő helyreállítási munkákra. A katasztrófavédelem szóvivője szerint azért volt tavaly ilyen alacsony ez a létszám, mert csak akkor hívják be őket, mikor már tényleg nem tudják ellátni a feladatot a hivatásos szervek. Hogy idén eddig mennyit, illetve, hogy a jelenlegi árvízi védekezésben hányan dolgoznak, arról egyelőre nincsenek hivatalos adatok.
A katasztrófavédelmi orperatív törzs munkatársa azt mondta, adatuk csak a védekezésben résztvevő hivatásos szervek munkatársairól van. A szóvivő pedig ígérte, hogy utánakérdez, egyelőre azonban nem kaptunk visszajelzést. Megpróbáltunnk néhány vidéki katasztrófavédelmi központot felhívni, hátha szerezhetünk megyei adatokat, de ott pedig azt a választ kaptuk, hogy ők nem nyilatkozhatnak erről.
Az árvízi védekezésre mozgosítás sorrendje a szóvivő elmondása szerint a következőképpen alakul. Először a vízügy, a katasztrófavédelem, illetve a rendvédelmi szervek emberei dolgoznak a védekezésen. Ha egy adott területen kevesen lennének, akkor a még mindig hivatásos szervek emberi közül csoportosítanak át más megyékből. Mindezt végig kiegészítik az önként jelentkező segítők. Ha ez sem lenne elég, akkor jönnek az önkéntes mentőszolgálatok.
És ha még mindig kevés lenne az ember, akkor rendelnek oda polgári védelmi kötelezetteket. Így lehetséges, hogy egyelőre nem sok ilyen embert hívtak be az árvízi védekezéshez. Riasztásuknak egyébként több módja is van: nem csak a tavaly tesztelt módon, médiaszolgáltatók útján, hanem telefonon is történhet. A kérdésünkre, hogy a közmunkásokat bevonják-e a védelmi feladatokba, azt a választ kaptuk, hogy az az adott területről és az elvégzendő feladatoktól függ.
Mint ahogy arról sem, hogy élt-e bármelyik település azzal a katasztrófavédelmi törvény adta lehetőséggel, hogy a katasztrófavédelemben résztvevő polgári védelmi szolgálatosnak elengedhetik a helyi adó befizetését.
