„Jézus Szíve legtisztább szív, kegyelem oltára” – Jézus Szívének tisztelete
A XIX. században az egész Egyházban elterjedt Jézus Szent Szívének ünnepe, melyet az Úrnapja utáni pénteken ünnepelünk. Ezen a napon kívül még a Jézus Szíve tisztelet ideje minden elsőpéntek, és az egész június hónap. Június hónapban szokás imádkozni minden nap a Jézus Szíve litániát.
A Jézus Szíve tisztelet jelentése
A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, ebben az ünneplésben különösen nagy hangsúlyt kap Jézus szeretete, amelyet a szív jelképez. A szívben nemcsak Jézus emberi, hanem istenemberi szeretetének is jelképét látjuk, amely egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetét. A szív Jézus valóságos emberségének kifejezése is, melyet áldozatul adott értünk. A Jézus Szíve tisztelet megnyilvánulási formái lehetnek például az engesztelés, Krisztus követése, esetleg önmagunk felajánlása. Önmagunk fölajánlása azt jelenti, hogy minden fáradozásunkat, munkánkat, szenvedésünket Jézus Szíve iránti szeretetből tesszük, és ezért viseljük el türelemmel mindazokat a nehézségeket, amelyek életünkben adódnak.
A Jézus Szíve-tisztelet története
Már Szent Bernát, Szent Bonaventúra, Canisius Szent Péter tisztelték Jézus Szívét, aztán Szalézi Szent Ferenc rendet is alapított, a vizitációs nővéreket. A döntő fordulatot azonban a vizitációs apáca, Alacoque Szent Margit (1647-1690) látomásai hozták. A Paray-le-Monial kolostorában élő nővérnek három éven keresztül (1673-1675) voltak látomásai Jézus Szívével kapcsolatban. A janzenizmustól fertőzött hitélet a hívekkel a nagyon szigorú és számonkérő Isten képét ismertette meg, ezért nagyon megritkultak a gyónások, áldozások, és az emberek távol kerültek és érzelmileg elhidegültek Istentől. Ebben a korban Margit nővér látomásai furcsán hatottak. A hosszú szentségimádás alatt megszólította őt Jézus, és ezt monda: „Isteni szívem annyira szereti az embereket és téged kiváltképpen, hogy szeretetének tüzét már nem zárhatja magába”. A fiatal apáca befogadta a látomásokat, és jezsuita gyóntatója segítségével értelmezte és továbbadta őket. Lassanként rendjének motorja lett a Jézus Szíve-tisztelet, oltárokat emeltek neki és rendszeres ájtatossággal tisztelték. Ugyan három pápa is visszautasította Jézus Szívének saját miseszövegeit (X. Ince, XI. Kelemen és XIII. Benedek), végül XIII. Kelemen pápa 1765-ben engedélyezte a liturgikus szövegeket. 1856-ban IX. Piusz pápa rendelte el az egész világegyház számára a Szent Szív ünneplését.
Jézus ígéretei
Jézus Alacoque Szent Margiton keresztül ígéreteket adott az őt tisztelők számára.
Jézus Szíve ígéreteit 12 pontban foglalhatjuk össze, ezek a következők:
1. Megvigasztalom őket szenvedéseikben.
2. Megadom nekik mindazokat a kegyelmeket, amelyekre állapotuk szerint szükségük van; minden szükségükben segítségükre sietek.
3. Egyesítem a megoszlott családokat, családjukban békességet szerzek.
4. Biztos menedékük leszek életükben, de főképpen haláluk óráján.
5. Megáldom minden dolgukat és vállalkozásukat.
6. A bűnösök szívemben az irgalom forrására és tengerére találnak.
7. A lanyha lelkeket buzgókká teszem.
8. A buzgó lelkek még nagyobb tökéletességre emelkednek.
9. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.
10. Megáldom a házakat, amelyekben szívem képét kifüggesztik és tisztelik.
11. Nem engedem elveszni azokat, akik ezen ájtatosságot terjesztik, és buzgóságuk mértéke szerint megszentelem őket.
12. Szívem mindenható szeretete megadja a végső töredelem kegyelmét mindazoknak, akik kilenc egymás után következő hónap első péntekén megáldoznak. Nem halnak meg a szükséges kegyelem vagy szentség vétele nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban. (Ez az utolsó ígéret tehát azt jelenti, hogy nem kárhoznak el azok, akik életükben elvégezték a nagykilencedet.)
