Szinte már tökéletes Balaton
Már tíz centiméterrel több víz van a Balatonban az ideálisnál, a víz pedig nagyon tiszta. A tavalyi durva aszály után egyel?re nem engedik le a vizet, és hosszabb távon is jó lenne több vizet tartalékolni, de ehhez át kellene építeni szinte az egész, még a 60-as években lebetonozott partvonalat.
Hat hét alatt érte el a legjobbnak tekintett vízszintet a Balaton a százéves csapadékrekordot megdöntő tél miatt. Januárban és februárban átlagosan 171 milliméter csapadék hullott a tó vízgyűjtőjére, ami két és félszerese volt a sokévi átlagnak.
Március elején meg is áradt a Zala, így naponta egy-másfél centiméterrel nőtt a vízszint a Balatonban. "A vízutánpótlás miatt valószínűleg ideális vízállással kezdődik a nyári szezon" - mondta március elején dr. Csonki István, az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG) vezetője.
A nyári szezon elején a 110 centiméteres vízállás az optimális a vízügyi szakemberek szerint, és a vízügyi szabályozásnak az a célja, hogy egész évben megfelelő minőségű és elég víz legyen a tóban. A 110 centit április 15-én érte el a tó a Zala vízgyűjtőjére leesett csapadék és a folyón érkező árhullámok hatására.
"A vízügyi szolgálat folyamatosan elemzi a hidrometeorológiai helyzetet és a Balatonba érkező vízmennyiségeket. Leeresztésre nincs szükség a jelenlegi meteorológiai előrejelzések és hidraulikai számítások alapján" - kérdésünkre akkor ezt válaszolta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).
Kedd reggel 118 centiméteren állt a Balaton, a siófoki vízmérce pedig 120 centimétert mutatott. Csütörtök reggelre további két centivel nőtt a vízszint, a legfrissebb adatok szerint 120 centiméter az átlagos vízállás, Siófoknál 122 cm-t mértek. "Figyeljük a vízállásokat, de még nincs végső álláspont arról, hogy szükség van-e leengedésre és szabályozásra" - mondta Siklós Gabriella, az OVF szóvivője.
Talán már túl tiszta a víz
"Nagyon jó állapotban van most a tó hidrobiológiai és turisztikai szempontból egyaránt" - mondta G. Tóth László, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója. A tavat felhígította az esővíz, és mivel alig indultak a tavaszi mezőgazdasági munkák, nagyon tiszta maradt. A nemzetközi ajánlások szerint akkor minősítik fürdésre alkalmatlannak a vizet, ha egy literben a klorofilltartalom meghaladja a 75 milligrammot. "Ehhez képest Keszthelynél 18, Tihanynál 6 milligrammot mérünk" - mondta a szakember.
"Semmi baj a Balatonnal, sőt az okozhat gondot, hogy a tisztasága miatt kevesebb az alga, a zooplankton és a kukac, így a halak kevesebb táplálékhoz jutnak. A horgászoknak a túl jó víz sem ideális" - magyarázta G. Tóth László. A hol alacsony, hol magas vízállás viszont segíti a nádasok egészséges terjedését. Szerinte érdemes több vizet tartalékolni a Balatonban, mert a a kánikulában naponta általában egy centiméterrel apad a tó. A sok víz csak nagy vihar esetén okoz gondot, mert akkor kicsapnak a hullámok a déli partra.
A leengedéssel kapcsolatos döntés azért nehéz, mert a 2012 őszéig tartó szárazság után elfér a Balatonban a víz. Viszont olyan hosszú távú időjárás-előrejelzés nem létezik, amelyből pontosan meg lehetne tudni, hogy május-júniusban mennyi eső lesz, és mekkora hőmérsékletekre lehet számítani, amelynek alapján megbecsülhető lenne a párolgás.
"A legtöbb víz a Zalából érkezik a tóba. A következő tíz napban a folyó vízgyűjtőjén nem lesz számottevő mennyiségű csapadék, pedig szombattól gyakrabban lesz eső, zápor" - mondta Varga László, az OMSZ előrejelzési osztályának vezetője. A folyó vízgyűjtőjére területi átlagban még egy milliméter csapadék sem hull, ennyi pedig nemigen növeli a Balatonba jutó víz mennyiségét - magyarázta a meteorológus.
Amikor át lehetett gyalogolni a tavon
Tavaly szeptember elején 43 centire csökkent a tó átlagos vízszintje a meleg nyár, illetve a másfél évig húzódott szárazság miatt. Egyes helyeken már bokáig érő vízben lehetett besétálni a tó közepéig, és már a csónakok sem tudták elhagyni a partot. Ennél még drasztikusabb volt a helyzet 1867-ben, amikor néhány helyen át is lehetett gyalogolni a tavon, annyira leapadt - derül ki Barton Gábor balatoni domborzatmodelljéből, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékén készített.
A jelenlegi 120 centiméteres vízállás sem tűnik soknak a valaha mért legmagasabb vízálláshoz, a 195 centiméterhez képest. Ezt 1879. június 4-én mérték, akkor ki is öntött a tó. Az áradás után is maradt a magas vízállás, a ma ideálisnak tekintett vízszint közelébe csak 1881 szeptemberében apadt a tó.
Elvileg manapság is lehetne magasabb az optimálisként elfogadott vízszint, aminek az lenne az előnye, hogy aszályos időszakban kisebb valószínűséggel tűnne el a víz a strandokról. A kétezres években a vízügyi szakemberek már elkezdtek dolgozni egy terven, amely szerint a felső szabályozási szint tíz centivel megnőne (vagyis efölött kellene leengedni a tóból a Sió-csatornán).
A Balaton 230 kilométeres partjából viszont 150 kilométert lebetonoztak az 1960-as évektől kezdve, hogy megvédjék a közvetlenül a tó mellé épült nyaralókat az áradástól. A nagyjából ötven évvel ezelőtt indult parcellázás során ugyanis nem vették figyelembe a vízgazdálkodás szempontjait. Ha most több vizet szeretnénk a tóba, akkor 10-15 centivel meg kellene emelni a partot. Ennek a költségeit több tízmilliárd forintra becsülik.
Sérülékeny vízfelület
A víz tartalékolása azért is indokolt lenne, mert az elmúlt évtized alapján nagyobb valószínűséggel kell szárazságra, mint vízbőségre számítani a Balaton partján. A klímaváltozás miatt Magyarországon is szélsőségesebbé válik az időjárás, egy-egy nagyon esős évet extrém szárazság követ - ez történt 2010 után 2011-ben.
Akkor hatodjára fordult elő 1921 óta, hogy a száraz időjárás miatt a Balaton több vizet vesztett egy év alatt a párolgással, mint amennyi kapott a csapadékból és a Zalából. A trendet az jelzi, hogy mind a hat alkalom 2000 után következett be - ez áll abban az elemzésben, amelyet Kravinszkaja Gabriella, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrológiai osztályának vezetője készített. "A Balaton fokozottan ki van téve az időjárás változékonyságának" - írta a szakértő, hozzátéve, hogy a sekély tavak amúgy is sérülékenyek.
Velencén minden rendben
A Velencei-tónál kevésbé kell ilyen gondokra számítani az idén. A Zámolyi- és a Pátkai tározóban több mint 9 millió köbméter vizet tartalékol a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, ami a tó vizének több mint az egyötöde. A tó vízpótlását április 9-én fejezték be.
Most 161 centimétert mutat az agárdi vímérce, a vízszint stagnál. "A két tározóban lévő szabad vízkészlet és a tó vízállása garantálja a 2013-as üdülési szezonban az optimális feltételeket" - közölte az igazgatóság. A tó vízgyűjtőjére átlag feletti csapadék hullt január és március vége között, amelynek "minden cseppjét betározták" a vízügyisek.
(Sipos Géza, origo)
