Szép új világ - Embriószövet felhasználásával készült élelmiszerek
Csokoládé, üdítő, csipsz, kozmetikum: az alapvető jogok hivatala vizsgálatot indított azokkal az élelmiszeripari és szépségápolási termékekkel kapcsolatban, amelyek adalékanyagait emberi embriók sejtjeinek, szöveteinek felhasználásával tesztelik. Nem lehet pontosan tudni, hogy konkrétan minek a tesztjéhez használták az embrionális veseszövetből készített HEK293 sejtvonalat, de akár Magyarországon hozzáférhető arckrémek, üdítőitalok, édességek, chipsek esetében is elképzelhető.
Az emberi ízleléssel nem tesztelhető illat- és ízfokozó adalékanyagok a kozmetológiai-, üdítő- és élelmiszergyártók számára felbecsülhetetlen fontosságúak. Ezek fejlesztésénél újabban rendkívül népszerű a HEK293 (Human Embrionic Kidney) nevű sejtvonal, amelyet 1972-ben izoláltak emberi embriók veseszövetéből. Az Egyesült Államokban a HEK293 miatt az utóbbi hónapokban sok szó esett az embrionális sejtek szépség- és élelmiszeripari felhasználásáról, és most Magyarországon is vizsgálatot indít Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős ombudsmanhelyettes.
Embriós csokoládé
A vizsgálat a magyar Egészségügyi Tudományos Tanáccsal együttműködésben azokra a termékekre koncentrál, amelyekkel kapcsolatban felmerül, hogy fejlesztésükben, tesztjeikben vagy a gyártási folyamat részeként embrionális sejteket vagy szöveteket használnak.Dr. Szabó Marcel hétfői sajtótájékoztatóján nem sorolt fel konkrét gyártókat és konkrét termékeket, amelyek adalékanyagait embrionális sejtek felhasználásával tesztelik, de az amerikai sajtóból az utóbbi hónapokban tudható, hogy elsősorban a kaliforniai Senomyx vállalat partnercégeiről lehet szó. Ez a biotechnológiai vállalat a HEK293 sejtvonalba emberi ízérzékelő receptorok génjeit kódolja, majd a szóba jöhető ízfokozó molekulákat teszteli ezeken a receptorokon. Amelyek között a legerősebb a kölcsönhatás, arról feltételezik, hogy legjobban fokozza az emberi ízlelést. A technológia az ombudsman szerint komoly etikai kérdéseket vet fel, mivel emberi embriókból (konkrétan egy holland nő abortált magzatából) eredeztethető. (...)
A HEK293 egy nagyon könnyen szaporítható sejtvonal, amelynek nagy mennyiségű sokszorosítása és előállítása laboratóriumi körülmények között megoldott, az ízfokozóhoz tehát nem kell újabb és újabb embriókat felhasználni. (Hasonló példa a HeLa nevű, kutatásokhoz használt sejtvonal, amelyet 1951-ben egyetlen beteg, a Henrietta Lacks nevű 30 éves nő méhnyakrák-daganatából vettek, és azóta is szaporítanak és használnak a legkülönbözőbb tudományos célokra. Egy 2012-es becslés szerint, ha az izolálásuk óta szaporított HeLa sejteket egymás mellé helyeznék, háromszor körbeérnék a Földet.)
A Senomyx-szal olyan gigavállalatokat hoztak hírbe az amerikai sajtóban, mint az üdítőgyártó Pepsi, az édességeket forgalmazó Nestlé, Cadbury Adams vagy például a Milka csokikat, Philadelphia sajtot forgalmazó Kraft Foods. Közülük a Pepsi és a Nestlé be is ismerte az együttműködést, azonban arra vonatkozóan semmilyen bizonyíték sincs, hogy ezek a népszerű termékeket gyártó gigacégek milyen természetű kapcsolatban állnak a Senomyx-szal. Illetve hogy az együttműködésük kiterjed-e arra, hogy csokoládéikban, üdítőikben alkalmazzák-e a HEK293-at. Dr. Szabó Marcel szerint azt sem lehet tudni pontosan, hogy a "jéghegy csúcsát" jelenti-e vagy más hasonló embrionális szövet-alapú anyagokat is használnak-e az élelmiszer- és kozmetológiai iparban.
Nem kötelező feltüntetni
Dr. Szabó Marcel, ombudsmanhelyettes azt mondta, az általa indított vizsgálat elsősorban fogyasztóvédelmi szempontokra támaszkodva a fogyasztói tudatosság erősítésére szolgál, amelynek végeredményeként akár olyan rendszert is el tud képzelni, hogy a termékek címkéjén szerepeljen az embrionális eredre utaló jelzés. A jelenlegi törvényi szabályozás a biotechnológiában az embriók felhasználását csak terápiás célokra teszi lehetővé, ugyanakkor sem Magyarországon, sem az EU-ban nem kötelezi a gyártókat arra, hogy az embrionális tesztekkel fejlesztett adalékanyagokat feltüntessék termékeiken. A kozmetikumokra és élelmiszerekre vonatkozó magyar termékcímkézési irányelvek szerint a sem összetevőnek, sem adalékanyagnak nem minősülő, de a termékekben jelenlevő anyagok feltüntetése nem kötelező a címkéken, ahogy az etikailag problémás eljárási módoké sem.
Nem lehet tudni, hogy a Senomyx milyen technológiát használ az embrionális kutatásainál, de a megengedett orvosbiológiai kutatásokban rendszerint laboratóriumi közegben, mesterséges megtermékenyítéssel létrehozott embriókat használnak fel, és úgy állítják elő a szükséges sejtvonalat. A bioetikus szerint nem ez az első eset, hogy az embrionális szövetek felhasználásával kapcsolatban etikai aggályok merülnek fel, például kötelező védőoltások (polio, rubeola) előállításakor is felhasználnak magzati sejteket.
(index)
