Oroszország etnocidiuma a megszállt területeken
Oroszország tervszerű etnocídiumot, vagyis kulturális népirtást hajt végre a megszállt ukrán területeken. Az ukrán hírszerzés adatai alapján 2026 júliusában mintegy 200-300 ezer etnikai orosz él a megszállt Krím félszigeten és Szevasztopolban. A helyi hatóságok ráadásul azt tervezik, hogy 2042-ig kizárólag Szevasztopolba további 130 ezer orosz állampolgárt telepítenek át. A Krímre vonatkozó, egészen 2036-ig és 2042-ig kidolgozott gyarmatosítási tervek egyik kulcseleme az, hogy rendkívül kedvező feltételekkel csábítsák az orosz lakosságot a félszigetre. A moszkvai vezetés célja az ukrán identitás teljes felszámolása, valamint a helyi lakosság felváltása orosz, közép-ázsiai és észak-kaukázusi telepesekkel.
Az ukrán lakosság helyzete a hírszerzés szerint katasztrofálissá vált, ugyanis a rendkívül alacsony születési és a kiugróan magas halálozási arány egyaránt messze meghaladja az amúgy is kedvezőtlen oroszországi átlagot. A megszállt Donyecki területen 2025-ben a természetes népességfogyás ezrelékenként -9,9 volt, ami 2,4-szer rosszabb mutató az oroszországinál. A Donyec-medence lakossága tíz év alatt közel a harmadával csökkent, így a 2001-es mintegy 7,37 millióról 2024 elejére nagyjából 3,75 millióra apadt.
hirdetés
A népességfogyást a magas halálozás mellett az elvándorlás is gyorsítja. Ezt a folyamatot a fegyveres harcok, az egészségügyi és szociális ellátórendszer összeomlása, a politikai megtorlások, az erőszakos eloroszosítás, a megszálló hadseregbe való kényszerbesorozás, valamint a tulajdonjogok teljes hiánya hajtja. Ezzel párhuzamosan Moszkva különféle programokkal, kedvezményekkel és anyagi ösztönzőkkel támogatja saját állampolgárai betelepülését. Ennek eredményeként 2024-ben a megszállt donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiókban már 200 ezer etnikai orosz és mintegy 100 ezer közép-ázsiai, illetve kaukázusi vendégmunkás élt,
2026 eleje óta pedig csak a megszállt Donyecki területen újabb 10 ezer külföldi munkavállalót vettek nyilvántartásba.
A betelepített oroszok többsége a közigazgatásban, a rendfenntartó és megtorló szerveknél, valamint a közszférában helyezkedik el. Jellemzően orvosokról, tanárokról, építőipari dolgozókról, katonai nyugdíjasokról, illetve távoli orosz régiókból érkező lakosokról van szó. Az állami ösztönzők rendkívül vonzóak, hiszen a kivezényelt szakemberek dupla fizetést és lakhatási támogatást kapnak. Egy-egy orosz tisztviselő havi jövedelme így meghaladhatja az 5000 dollárt is, ami több mint nyolcszorosa az oroszországi átlagbérnek. A falusi orvosok és falusi tanárok számára kidolgozott programok keretében ráadásul legalább ötéves szolgálatot írnak elő a jelentkezőknek.
A betelepülők számára az egyik legnagyobb vonzerőt az elüldözött ukrán állampolgárok hátrahagyott vagyona jelenti. Az orosz hatóságok a kisajátított ukrán földeket és lakásokat adják át az újonnan érkezőknek, így az elkobzott ingatlanokat kedvezményes jelzáloghitel-programokon keresztül értékesítik, miközben a fegyveres konfliktusban részt vevő katonáknak ingyenesen osztanak telkeket. A Krímen például 2025-ben mintegy 4000 telket juttattak az orosz hadsereg tagjainak. Hasonló módszereket dokumentáltak Mariupolban is, ahol az orosz hatóságok körülbelül 460 lakóházat romboltak le, és mindössze ötvenet építettek újjá. Ezeket azonban nem a korábbi ukrán tulajdonosoknak adják vissza, hanem kedvezményes hitelekkel az orosz telepeseknek kínálják fel megvételre. Moszkva középtávú fejlesztési tervei szerint a mariupoli és a kalmiuszi járás lakosságát a jelenlegi 228 ezerről 2035-ig 518 ezer főre növelnék, amit jelentős részben orosz állampolgárok betelepítésével kívánnak elérni.
(portfolio.hu)
