700 magyar településen nincs állandó háziorvos
Magyarországon 2010 óta tizenöt százalékkal csökkent a háziorvosok száma, miközben az egészségügyi alapellátásra nehezedő nyomás folyamatosan nő. A GKI Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint jelenleg több mint hétszázhatvan praxis betöltetlen, a tartós orvoshiány pedig elsősorban a vidéki térségeket, a határ menti településeket és a gyermekellátást sújtja a legsúlyosabban.
A statisztikák alapján egyetlen háziorvosra évente már közel tizennégyezer orvos-beteg találkozás jut.
Több mint hétszáz településen egyáltalán nincs állandó háziorvosi szolgáltatás, így a lakosság ellátását kizárólag helyettesítéssel tudják megoldani. A probléma ráadásul tartósnak bizonyul, mivel a betöltetlen praxisok kilencven százaléka több mint egy éve, harminchét százalékuk pedig már öt évnél is régebb óta vár orvosra. Még aggasztóbb a helyzet a gyermekorvosi ellátásban, ahol több mint nyolcszáz település maradt állandó gyermekorvos nélkül. Területi eloszlás szempontjából a hiány az Alföld délkeleti részein és a Közép-Dunántúlon a legkifejezettebb.
A romló tendenciák hátterében legfőképpen a háziorvosi állomány elöregedése és a megfelelő utánpótlás hiánya áll. Bár az ország teljes népessége csökkent, az idős lakosság arányának növekedése miatt a rendelők terhelése jelentősen megugrott. Az elemzés rámutat arra, hogy a finanszírozás nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, és a praxisközösségekhez kötött béremelések is sok térségben hatástalannak bizonyultak a hiány mérséklésében.
Mindezek következtében egyre kevesebb orvosnak kell egyre több pácienst ellátnia. A helyettesítésekre épülő rendszer és a jelenleg elérhető ösztönzők nem nyújtanak érdemi, hosszú távú megoldást. Az alapellátás minőségének és biztonságának fenntartása egyre komolyabb kihívást jelent, ezért a kutatók szerint elkerülhetetlen az utánpótlás célzott biztosítása, valamint a finanszírozási rendszer átfogó felülvizsgálata.
(portfolio.hu)
