A Magyarországon élő külföldi munkaképes korú lakosok számáról
2021-ben összesen 333.070, 15 és 50 év közötti külföldi állampolgár rendelkezett magyarországi tartózkodási engedéllyel. Az adatbázisban szereplők közül szinte mindenki külföldön született (99,5%), de többségüknek (59,5%) volt magyar állampolgársága. Földrajzi származásukat tekintve a kép nagyon változatos: legtöbben a szomszédos országokból jöttek, jelentős az EU-tagállamokból és az ázsiai országokból érkezettek aránya, de említhetők még kisebb mértékben olyanok is, akik Afrikából érkeztek.
A külföldiek túlnyomó többsége Magyarország közvetlen szomszédságából származik (az összes regisztrált személy kétharmada, 225.000 fő szomszédos országban született), és közülük jelentős rész – közel 180.000 fő – magyar állampolgársággal is rendelkezik. Azonban a születési ország és az állampolgárság szerint a főbb küldő régiók között jelentős különbségek mutatkoznak (1. ábra). A magyar állampolgársággal nem rendelkezők közül a legnagyobb csoportot az ukránok, a románok és a kínaiak alkotják, őket követik a szlovákok, a németek és a vietnamiak jelentős számban.
A magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezők térbeli eloszlásának vizsgálata során több egyértelműen látható mintázat rajzolódik ki. Budapest és a főváros agglomerációjának abszolút vonzereje kétségtelen: a fővárosban és annak tágabb környékén közel 154.000 külföldi él (ez a regisztrált külföldi lakosok 46,3%-át jelenti). Ezzel szemben a más városi régiókban letelepedett külföldiek száma viszonylag alacsony marad: Szegeden 12.395, Debrecenben 11.923, Győrben 8074, Pécsen 7393. A skála másik végén a legkevésbé vonzó városi agglomerációk Szekszárd (793), Nagykanizsa (469) és Salgótarján (405). Összességében ezek a nagyvárosi területek szolgálnak a bevándorlók elsődleges célpontjaként, a regisztráltak 86%-a (286.392 lakos) ezekre a régiókra koncentrálódik.
A településhálózatban a kisvárosok különleges helyzetben vannak: hagyományosan az élhető vidéki környezet ideáljához kapcsolódnak, mégis képesek gazdasági-adminisztratív funkciókkal valós központként működni. A 20.000 fő alatti lakosságszámú 286 kisvárosban a bejelentett külföldi lakosok száma meghaladta az 51.000 főt, a külföldi lakosok legnagyobb koncentrációja Komáromban (1060), Sárváron (808) és Tiszaújvárosban (514) figyelhető meg.
A magyar állampolgársággal nem rendelkező, külföldön született lakosok közül 133.479-en rendelkeztek tartózkodási engedéllyel 2021-ben.
A városi népesség körében a regionális központok a munkalehetőségek miatt vonzzák a külföldi munkavállalók jelentős részét. Ugyanakkor jelentős számú külföldi már most is kisvárosokat választ állandó lakóhelyének. Ha a közepes méretű városok alacsonyabb kategóriáit is figyelembe vesszük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a kisvárosok két szélsőnek tekintett csoportja arányosan erőteljesebben vonzza a külföldi állampolgárokat. Abszolút értékben a 10.000 és 20.000 közötti lakosságszámú kisvárosok – a funkcionális, központi kisvárosok – fogadják be a legtöbb külföldi lakost.
A kisvárosok funkcionális osztályozása alapján vizsgálva nyilvánvalóvá válik, hogy a külföldön született lakosok túlnyomórészt a regionális központok urbanizációs övezetében vagy speciális funkcióval rendelkező kisvárosokban koncentrálódnak. Magasabb arányban (főként nyugdíjasok körében) figyelhető meg jelenlétük a rekreációs, turisztikai és gyógyfürdő-tevékenységekkel rendelkező kisvárosokban, míg a munkaképes korú külföldiek inkább az erős ipari funkcióval bíró kisvárosokban koncentrálódnak.
A munkahelyek elérhetősége a legmeghatározóbb tényező a letelepedési mintákra nézve, ami egyértelműen tükröződik az ipari funkcióval rendelkező kisvárosokban élő külföldiek abszolút magas számában. Ezzel szemben a vegyes funkciójú kisvárosokban a külföldi lakosság szétszórtan él, általában néhány háztartásra korlátozódik, és csak ritkán fordul elő nagyobb koncentráció. Léteznek azonban kivételek, amelyek gyakran történelmi okokból alakultak ki (pl. Ormánság vagy a keleti határvidék), mára már nem képezik a kisvárosokban élő külföldi lakosság jelentős részét.
A vidéki központok ismét a mobilitás fontos csomópontjaivá válnak, és mind a népesség, mind a településhálózatban betöltött helyük tekintetében Magyarország legstabilabb települései közé tartoznak.
(portfolio.hu)
