Megtalálták a világ legősibb barlangrajzát
Egy alig látható kézlenyomat egy indonéziai barlang falán teljesen átírhatja azt, amit eddig az emberiség művészetének kezdetéről hittünk. A friss kutatások szerint ez a vöröses kéznyom mintegy 68 ezer éves – vagyis jóval idősebb minden eddig ismert barlangrajznál.
A tudósok eddig úgy hitték, hogy az emberi művészet bölcsője Európában ringott. A francia és spanyol barlangok 30–40 ezer éves festményeit sokáig a „legelső igazi művészetként” tartották számon. A most felfedezett indonéziai barlangrajz azonban gyökeresen megváltoztatja ezt a képet.
Kutatók ugyanis Indonéziában, a Sulawesi közelében fekvő Muna szigetén, a Liang Metanduno-barlang falán olyan kézlenyomatokra bukkantak, amelyek legalább 67 800 évesek. Ez jelenleg a világ legidősebb ismert barlangművészeti alkotása.
Hogyan készült a lenyomat?
A kéznyomok úgynevezett sablonos technikával készültek: az ősi ember a kezét a sziklafalra szorította, majd vöröses pigmentet fújt köré – feltehetően a szájából. A festék körberajzolta a kezet, így maradt meg az ujjakkal kirajzolódó sziluett.
A kutatók szerint különösen érdekes, hogy a kézujjak szándékosan megnyújtott, hegyes formát mutatnak, mintha karmok lennének. Ez arra utal, hogy az alkotók tudatosan formálták a képet, nem véletlenszerű lenyomatokról van szó.
A barlangrajzokat nem magát a festéket vizsgálva datálták, hanem azokat az ásványi rétegeket, amelyek az évezredek során a festmények tetején képződtek. Ezek elemzése megbízható módszernek számít, és egyértelműen azt mutatta: a kéznyomat messze túlszárnyalja minden korábbi lelet korát.
Ez mindent felülíró felfedezés
Adam Brumm régész, a kutatás egyik vezetője szerint ez rendkívüli eredmény: „A barlangművészetet általában nagyon nehéz pontosan datálni, és szinte soha nem ilyen régi. Ez a felfedezés mindent felülírt.”
A lelet azért is különösen fontos, mert megkérdőjelezi azt az elméletet, miszerint a modern emberi művészet Európában született volna. Az indonéziai barlangrajzok azt sugallják, hogy Afrikán kívül, Délkelet-Ázsiában is rendkívül fejlett kulturális gondolkodás létezett már akkor, amikor Európába az ember még el sem jutott.
Egy korábbi, szintén Sulawesin talált festményt – amely emberalakokat és egy disznót ábrázol – „csak” 51 ezer évesnek datáltak. Ehhez képest az új kézlenyomat több mint 15 ezer évvel idősebb.
Az ausztrál őstörténethez is kulcs lehet
A felfedezés az ausztrál őslakosok történetéhez is új kapaszkodót adhat. Bár eddig is elfogadott volt, hogy az ember legalább 50 ezer éve jelen van Ausztráliában, egyes lelőhelyek akár 65 ezer éves emberi jelenlétet is feltételeznek.
Ha pedig Sulawesin már 67-68 ezer éve ilyen összetett gondolkodás és szimbolikus ábrázolás létezett, akkor egyre valószínűbb, hogy a modern ember sokkal korábban elérte Ausztrália térségét, mint eddig hittük.
A kutatók szerint így van. Indonézia barlangjainak jelentős része még feltáratlan, és könnyen lehet, hogy a jövőben történetmesélő jelenetek, sőt még régebbi alkotások is előkerülnek.
Ahogy Brumm fogalmazott: „Ez a lelet egyszerűen azt mutatja meg, hogy az emberek ezen a vidéken elképesztően régóta űzik a művészetet. Nagyon-nagyon régóta.”
(index.hu)
