89 új idegen halfaj a hazai vizekben
Az elmúlt évtizedekben 89 új idegen halfaj jelent meg a magyar vizekben, többségük elengedett akváriumi díszhal. A Hévízi-tó meleg vizű kifolyócsatornája különösen kedvez nekik, és már a hűvösebb szakaszokon is felbukkannak. Egyes fajok – köztük veszélyes ragadozók – hosszabb távon alkalmazkodhatnak is, ami komoly ökológiai kockázatot jelent a hazai halállományra.
Az Infostart a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adataira hivatkozva azt írja, hogy az elmúlt 24 évben 89 új idegen halfaj jelent meg a magyar vizekben, így már 130-ra nőtt a nem őshonos fajok és hibridek ismert száma. A frissen megjelenő fajok többsége melegkedvelő akváriumi díszhal, amelyek gyakran a megunt házi kedvencek szabadon engedése miatt kerülnek természetes élőhelyekre.
A Hévízi-tó 22–25 fokos kifolyócsatornája különösen kedvez ezeknek a fajoknak, és bár egyelőre kicsi az esélye, hogy hirtelen az ország más vizeiben is elterjedjenek, egyre aggasztóbb, hogy már a csatorna távolabbi, hűvösebb szakaszain is feltűnnek.
Takács Péter főmunkatárs szerint a halak többsége otthoni akváriumokból kerülhetett ki, és sokat segítene egy hivatalos „visszaváltási rendszer” a megunt díszhalak számára. A trópusi fajok alkalmazkodása hosszabb távon hidegtűrőbb vonalak kialakulásához is vezethet – erre példa a szúnyogirtó fogasponty, amely a száz évvel ezelőtti kiszabadulása óta már a Kis-Balatonig is eljutott. Valamint Pterygoplichthys pardalis (párducmintás vértesharcsa) és a Parachromis managuensis (Jaguársügér). Bár a csatornában nyáron tilos fürdeni, sokan mégis bemennek; őket jelenleg főként apró trópusi halak „csipkedik”, de nemrég néhány veszélyes kígyófejű hal fiatal példányát is megtalálták. Ezek a ragadozók súlyosan veszélyeztethetik az őshonos halállományt, és tartásuk, kereskedelmük Magyarországon tiltott.
A kutatók szerint ha a melegkedvelő halfajoknak elegendő generáció áll rendelkezésükre, akár nagyobb területekre is kiterjedhetnek, ami komoly ökológiai kockázatot jelentene a hazai vizek számára.
(index.hu)
