Emberkereskedelem - magyar prostituáltak Hollandiában
Az európaiak közül már a magyarok vannak a legtöbben a Hollandiában dolgozó prostituáltak között - derült ki egy holland hírműsor riportjából, amely hosszan foglalkozott a főként Nyíregyházáról érkező magyar prostituáltakkal. A magyar nők dolgoznak a legolcsóbban, az ő stricijeik a legagresszívabbak, és ők azok, akik soha nem kérnek segítséget. - 18 éven felülieknek!
Terjedelmes műsorban foglalkozott a héten a Hollandiába áramló magyar prostituáltakkal a Nieuwsuur holland hírműsor. A televízió riporterei több magyar nőt is megszólaltattak, aki Amszterdam vörös lámpás negyedében a kirakatban dolgozik, és Magyarországon, Nyíregyháza környékén is forgattak arról, miért kerül olyan sok roma lány prostituáltként Hollandiába. Az is kiderül, hogy tavaly az előző évhez képest 23 százalékkal nőtt a prostituáltakkal kapcsolatos rendőrségi ügyek száma Hollandiában.
A riport szerint Hollandiában Magyarországot már az első számú forrásországként tartják nyilván az EU-n belül: vagyis Európából innen érkezik a legtöbb prostituált Hollandiába - amellett, hogy Magyarország fontos tranzitszerepet is betölt a keletről nyugatra irányuló emberkereskedelemben. A magyaroknak külön utcája van Amszterdamban: a Molensteeg, ahol kizárólag magyar roma nők dolgoznak a kirakatok mögött. A riportból kiderül, hogy a közelmúltban egy magyar rendőrségi delegáció is járt ott, hogy felmérje a helyzetet, és erősítse a két ország hatóságai közötti együttműködést.
Egy Márta nevű prostituált a riportban elmondja, hogy mivel tartják őket sakkban a stricik. "Én itt cigánylány vagyok, és mi cigánylányok nagyon befolyásolhatók vagyunk, vágyunk a szebb életre, a szebb körülményekre, ezt nagyon is jól tudják a stricik, és ezt kihasználják. Fenyegetik, hogy otthon tudom anyádat. Hogy - csúnyán mondom - meg fogom b***ni anyádat, az intenzív osztályon köt ki." Egy másik nő, a négy éve Amszterdamban dolgozó Gina pedig a vendégektől elszenvedett megaláztatásairól beszél: "Úgy gondolják az emberek, hogy húsz euró egy olyan ár, amiben benne van a sz***s, a b***ás, és hogyha csak az egyiket szeretnék, akkor csak tíz eurót adnak. És úgy gondolják, hogy ezzel kész. Ők fizetnek, bármit megtehetnek."
A Molensteegről beszélt korábban egy holland prostituáltakat segítő alapítvány munkatársa a Magyar Narancsnak is. Maaike van Groenestyn szerint a Hágában dolgozó prostituáltak fele, az Amszterdamban dolgozók harmada magyar. Ők többnyire 18-23 év közötti roma nők. A többi prostituálttól az különbözteti meg őket, hogy a stricijeik sokkal agresszívebbek, és a lányok sokkal jobban félnek, mint az átlag, mert állandóan szemmel tartják őket. A magyarok gyakran szakképzettség nélküli, közömbös, félanalfabéta nők, akik soha nem használnak óvszert, és bármi is történik velük - a vendégek is gyakran bántják őket -, soha nem fordulnak a hatóságokhoz. "Ezt nem jó kimondani, de ebben a pillanatban ők alkotják ennek a világnak a legalját" - mondta az alapítvány munkatársa.
A Nieuwsuurnak nyilatkozó szakértők szerint Magyarországon Nyíregyháza környéke az a központ, ahonnan a legtöbb lányt viszik a holland városokba. A műsorban több roma nő, prostituált és intézetben nevelkedő gyerek is megszólal, aki jelenleg is Nyíregyházán vagy az ahhoz közeli falvakban él. Egy roma nő arról beszél, hogy munkalehetőség nincs a számukra a környéken, ezért sokan választják azt, hogy a testükből élnek, van, aki már az intézetből külföldre megy prostituáltnak. Egy másik nő elmeséli, hogy két unokahúga is Hollandiában dolgozik. "És onnan küldik haza a szüleiknek a pénzt, onnan támogatják őket. A villanyt abból kötötték be, amit keres a testével a két kislány." Egy intézetben élő lány pedig arról számol be, hogy gyakran állnak férfiak a kerítésnél, és beszélik rá a lányokat a nagy lehetőségre, amelyet a hollandiai munka tartogat a számukra.
A riportban megszólal Berta Krisztina, a Belügyminisztérium emberkereskedelmi koordinátora, aki szerint az emberkereskedelem ellen azért nehéz fellépni, mert az EU-n belül szabad a mozgás, így mindenki oda megy, ahová akar, másrészt Hollandiában legális a prostitúció, így nehezen megfoghatók az ügyek. "És ez főleg a szervezőknek jelent előnyt, nem annyira a lányoknak." A nyíregyházi rendőrség egyik tisztje, Bukovenszki Zoltán pedig azt nyilatkozza: a megyében kevés a prostitúció, és nincs tudomásuk arról, hogy a lányok "kényszerítve lennének".
(origo)
