Vagyonilag is kettészakadó ország
Az Európai Központi Bank nettó vagyon szerint sorba rendezi, majd osztja tizedekre egy ország háztartásait – a nettó vagyon kiszámításához a háztartás vagyonelemeit csökkenteni kell az adósságainak mértékével. Ennek köszönhetően az is kiolvasható az adatokból, hogy mekkora az egyes vagyoni rétegek részesedése az országban jelenlévő, szűken értelmezett lakossági megtakarításokból:
2025 első negyedévében Magyarországon kiemelkedően nagy volt a legfelső réteg részesedése: a háztartások leggazdagabb tizede a megtakarítások 69%-át tartotta kézben, ez az összeállításban szereplő országok körében a harmadik legnagyobb arány. Csak Horvátországban és Litvániában mutatkozott nagyobb vagyonkoncentráció, ezekben az országokban a megtakarítások mintegy 79%-a fölött rendelkezett a legfelső vagyoni tized.
Ezzel szemben az alsó 50 százalék, azaz a társadalom alsó fele alig a vagyon 7,4%-a fölött rendelkezett az idei első negyedév végén, ami kirívóan alacsony arány, mindössze Horvátországban és Olaszországban jutott ennél is kisebb rész az alsó vagyoni rétegekre.
A leggazdagabb tized és az alsó 50 százalék között, azaz alulról számítva a 6., 7., 8. és 9. tizedben elhelyezkedő háztartások részesedése ugyancsak viszonylag szerény, Magyarországon 23,5%-ra tehető az idei első negyedévi adat szerint. A fentiek együttesen azt jelzik, hogy a magyar társadalom "alsó 90 százaléka" szokatlanul kevéssé részesedik az országban meglévő megtakarításokból, míg a társadalom legfelső szűk rétege kiugróan nagy arányban tartja magánál a pénzügyi vagyont.
Tíz év alatt még nőtt is a felső réteg részesedése
Az Európai Központi Bank 2014 harmadik negyedévéig visszamenőleg közli a magyar megtakarítások megoszlását az egyes vagyoni rétegek között. A számokból látszik, hogy az utóbbi bő tíz évben nem azonos mértékben gyarapodtak a különböző rétegek.
- 2014-től 2017 végéig legnagyobb mértékben a felső tized gazdagodott, míg az alsóbb rétegek veszítettek a részesedésükből;
- 2018-tól kb. 2022 közepéig a nagyobb vagyoni egyenlőség felé haladás jellemezte az országot, azaz az alsóbb rétegek megtakarításai gyorsabban nőttek, mint a felső tizedé;
- majd 2022 végétől ismét egy növekvő vagyonkoncentráció figyelhető meg, az alsóbb rétegek megtakarítási részesedése csökkenni kezdett, a felső tized pedig pár év alatt 64%-ról 69%-ra növelte a részesedését.
Ha az egész időszakot összesítve vizsgáljuk, akkor is növekvő vagyonkoncentráció rajzolódik ki az adatokból: 2014 harmadik negyedévétől 2025 első negyedévéig a Magyarországon megjelenő (jelentős) megtakarítási növekmény 72%-a a felső tizednél csapódott le – ők az időszak kezdetén még csak 65%-os részesedéssel rendelkeztek, így érdemben növelték a részesedésüket.
Azaz egyszerűen fogalmazva 100 forint vagyonnövekményből 72 forintot a leggazdagabbak zsebelhettek be.
Mindeközben a társadalom alsó fele 10%-os részesedésről indult, de azóta csupán a megtakarítási növekmény 5,5%-át tudták megszerezni, így mostanra a részesedésük jelentősen csökkent. A középső réteg tagjai pedig, akik eleinte 25%-os részesedéssel rendelkeztek, az utóbbi bő tíz évben a megtakarítás-növekmény 22,5%-át szerezték meg, így az ő részük enyhén mérséklődött.
(portfolio.hu)
