Magyar valláskutató adott látleletet Európáról a püspöki konferenciák elnökeinek találkozóján
Október 7. és 10. között a portugáliai Fatimában tartják az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) közgyűlését, amelyen a püspöki konferenciák elnökei vesznek részt. Otóber 9-én, csütörtökön Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének alapító professzora adott társadalmi elemzést a szekularizált Európáról.
A tanácskozáson jelen van Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke; Német László bíboros, belgrádi érsek, a CCEE alelnöke és Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, a Romániai Püspöki Konferencia elnöke.
A közgyűlés második napja, október 9-e szentmisével és reggeli imádsággal kezdődött, amelyet Jean-Claude Hollerich, a CCEE alelnöke vezetett. Ezt követően a résztvevők meghallgatták a közgyűlés második főelőadását, amelyet Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi professzora tartott Hogyan legyünk misszionárius tanítványok a szekularizált Európában? Társadalomteológiai megfontolások: a remény zarándokai címmel.
Előadásában Máté-Tóth András Európa jelenlegi küzdelmeit a kelet–nyugati megosztottság hosszú történelmébe ágyazta, amelyet – többek között – a Római Birodalom bukása, a nagy egyházszakadás és a hidegháború alakított, és amely mély nyomot hagyott a különböző identitásokban.
Míg Kelet-Európa még mindig viseli a diktatúra sebeit, ami erős vezetők iránti vágyat és gyenge civil társadalmat eredményez, Nyugat-Európa gyakran a lemaradottság sztereotípiáin keresztül tekint Keletre.
Azonban az éles határ egyre kevésbé releváns, mivel a közös válságok, mint a migráció, a világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja, rávilágítanak arra, hogy Európa alapvető kihívásai inkább kontinentálisak, mint regionálisak. Kiemelte, hogy a közép- és kelet-európai történelmi sebezhetőség táplálja a nacionalizmust, a külső fenyegetésektől való félelmet és a kritikával szembeni ellenállást – ezek a minták ma már egyre inkább láthatók az egész kontinensen.
A testtel (abortusz, házasság, szexualitás) és az identitáspolitikával kapcsolatos etikai viták még mindig tükrözik a kelet–nyugati különbségeket, de
a társadalmakon belüli belső megosztottság ma már meghatározóbb, mint a geopolitikai határok.
Ezért a Katolikus Egyháznak a remény hordozójának kell lennie – mutatott rá Máté-Tóth András. II. János Pál, XVI. Benedek, Ferenc és XIV. Leó tanításaira hivatkozva hangsúlyozta a mélyebb hit, az önkritika, a teológiai és társadalmi műveltség, valamint a politikai érdekektől való függetlenség szükségességét.
Az Egyház küldetése nem a számokhoz vagy a befolyáshoz való ragaszkodás, hanem az irgalom, a megbocsátás és a bizalom megtestesítése
– vonta le a következtetést. Európát nem szabad többé kelet kontra nyugat szemszögéből nézni, hanem sebzett kontinensként, amely gyógyulásra, „a remény zarándoklatára” szorul – ebben az Egyház az egység és a megújulás hídépítőjeként szolgálhat.
A munkacsoportok ülései és a plenáris vita után a nap a batalhai Győzedelmes Szűz Mária-kolostor és a nazaréi kegyhely meglátogatásával zárult, utóbbi helyen az európai püspöki konferenciák elnökei együtt celebrálták a vesperást.
Forrás és fotó: CCEE
Magyar Kurír
(asz)
