Magyar Nobel-díjasok
Újabb magyar került a Nobel-díjasok közé, miután október 9-én bejelentették, hogy 2025-ben Krasznahorkai László érdemelte ki az irodalmi Nobel-díjat. Eddig egyszer kapta meg magyar író az irodalmi Nobelt: Kertész Imrének 2002-ben ítélték oda a díjat életművéért, „amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Eddigi magyar Nobel-díjasok:
Hárman az „itthoni munkásságuk” eredményeként kapták a díjat:
- Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus fiziológiai és orvostudományi Nobel-díja, amit 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” ítéltek oda. Bár Szent-Györgyi a Nobel-díj átvételekor még Magyarországon lakott, a politikai változások miatt 1947-ben elhagyta az országot, 1955-ben pedig amerikai állampolgárságot kapott.
- Kertész Imre, akinek 2002-ben ítélték oda az elismerést, és itthon is élt, egészen 2016. március 31-én bekövetkezett haláláig.
- A Nobel-békedíjat 2007-ben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága, az IPCC kapta, az elismerésben részesülő tanulmány elkészítésében több magyar szakember is nagyobb részt vállalt: Jászay Tamás, Nováky Béla, Somogyi Zoltán, Tóth Ferenc és Ürge-Vorsatz Diána.
Külföldre vándoroltak
Kilenc olyan díjazott, akik Magyarországon születtek, a szüleik is magyarok, az anyanyelvük is az, ám eredményeiket külföldön érték el, más országok állampolgáraiként:
- Karikó Katalin, aki az Egyesült Államokban végzett kutatásaival érdemelte ki az elismerést,
- Krausz Ferenc, aki több mint 20 éve él már Németországban.
- Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard) osztrák–magyar fizikus, aki 1882-ben, 20 évesen hagyta el hazánkat és német állampolgár lett. 1905-ben kapott fizikai Nobel-díjat a „katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért”.
- Hevesy György vegyész 1943-ban Svédországba költözött, ugyanebben az évben kiérdemelte a kémiai Nobel-díjat „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban”. A díj odaítélésekor még magyar állampolgár volt.
- Békésy György (Georg von Békésy) biofizikusnak fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat ítéltek oda 1961-ben „a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”. Kutatásait még Magyarországon kezdte, de 1946-ban az Egyesült Államokba költözött, amerikai állampolgár lett.
- Wigner Jenő (Eugene Paul „E. P.” Wigner), akinek még az első atombomba létrehozásához is volt köze, 1933-ban emigrált az Egyesült Államokba. 1963-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”.
- Gábor Dénes (Dennis Gabor), fizikai Nobel-díj, ő 1971-ben „a holográfia feltalálásáért és fejlesztéséért”.- Harsányi János (John Harsanyi) 1950-ben hagyta el hazánkat, 1994-ben pedig „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért” szerzett közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
- Oláh György (George Andrew Olah) 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, kémiai Nobel-díját 1994-ben, „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért” vehette kézbe.
- Herskó Ferenc (Avram Hershko) 1950-ben távozott Magyarországról, Izraeli állampolgár lett. Kémiai Nobel-díját 2004-ben, „az ubikvitin közvetítette fehérje-lebontás felfedezéséért” kapta.
Magyar származású díjazottak
Hét olyan díjazott is van, akiknek édesapja és édesanyja is hazánk szülötte, de ők maguk már nem itt jöttek világra:
- Bárány Róbert (Robert Bárány), akinek szülei magyar származásúak, ő azonban Bécsben született és osztrák állampolgár volt. Bárány fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat érdemelt ki 1915-ben „vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”.
- Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy) szülei szintén magyar származásúak, és akár Bárány, ő is Bécsben született osztrák állampolgár volt. Kémiai Nobel-díját 1925-ben „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért” kapta.
- Milton Friedman magyar szülei még születése előtt kivándoroltak az Egyesült Államokba, így ő már ott született 1912-ben. 1976-ban ítélték oda neki a közgazdasági Nobel-emlékdíjat „a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért”.
- Daniel Carleton Gajdusek szintén az Egyesült Államokban született, neki édesanyja magyar, édesapja szlovák származású volt. Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díját 1976-ban kapta „a fertőző betegségek terjedésének és eredetének új mechanizmusainak felfedezéséért”.
- A Nobel-békedíjas Elie Wiesel, aki Máramarosszigeten született magyar szülők gyermekeként, de a második világháború után Franciaországba emigrált, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Elismerését 1986-ban vehette át „a Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vételének feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a béke érdekében végzett gyakorlati munkája eredményeként”.
- Polányi Jánosnak (John Charles Polányi) mindkét szülője magyar volt, 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat „az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért”.
