Hazai bűncselekmények és ezek okai...
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban az látszik, hogy 2021 után trendforduló volt, a regisztrált bűncselekmények 2012 óta szinte folyamatosan csökkenő száma újból növekedni kezdett Magyarországon. 2021-ben 154 ezer bűncselekményt jegyeztek fel, 2022-ben 167 ezret, 2023-ban 178 ezret, tavaly pedig már 233 ezret. Kérdés, hogy minek tulajdonítható ez a növekedés. Arról van-e szó, hogy a rendőrség jobban végzi a munkáját, és egyszerűen több bűnesetet derítenek fel? Vagy a bűnügyi statisztika is arról árulkodik, hogy megélhetési válság van Magyarországon?
Kilőtt a lopások száma, nem véletlenül
A regisztrált bűncselekmények számában egyértelműen kirajzolódik egy visszapattanás a Covid előtti évekhez képest, mondta Ambrus István büntetőjogász, az ELTE Állam és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszékének docense. Nemcsak az a regisztrált bűncselekmény, amikor megtalálják az elkövetőt, hanem az összes, amiben feljelentés történt. És még ez sem fedi teljesen az összes bűncselekményt, mert lehetnek, amikben a sértettek nem tettek feljelentést, mert például olyan kis értékű volt az ellopott tárgy, hogy nem látták értelmét.
Felderített bűncselekményből természetesen kevesebb van a regisztráltaknál. A rendőrség felderítési aránya az összes bűncselekményt nézve körülbelül 30 százalékos, mondta Ambrus, vagyis gyakoribb, hogy nem találják meg az elkövetőt. Lehetnek eltérések az egyes bűncselekménytípusok között, a gyilkosságoknál például 90 százalékhoz közelít a felderítési arány.
Ambrus István szerint egy-két év távlatából még nehéz megmondani, mi állhat a növekedés mögött, abban több tényező is szerepet játszhatott. Nem ritka, hogy egy-egy bűncselekménytípus látványosan kilő a statisztikákban, ami jellemzően egy nagyobb bűnözői kör felszámolására utal – mint amilyen a Töreki által emlegetett gyógyászati segédeszközös eset volt. 2021 után viszont több különböző bűncselekménytípusnál is növekedést lehetett megfigyelni.
Ambrus szerint elsősorban az infláció, és az annak nyomán kibontakozó megélhetési válság miatt nőhetett a bűnözés. Ezt mutatja az is, hogy miközben a tisztán erőszakos bűncselekmények (emberölés, testi sértés) száma csökkent, a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, rablás, rongálás) száma nőtt:
2021-ben 40 852 lopást regisztráltak,
2022-ben 46 833-at,
2023-ban 49 127-et,
tavaly pedig 58 419-et.
Közben az emberölések száma 2021-ről 2024-re 72-ről 67-re csökkent, egyedül 2022 lóg ki, amikor 89 gyilkosságot jegyeztek fel. Mivel a vagyon elleni bűncselekmények adják a bűncselekmények nagyobb részét, ha ezekben a kategóriákban növekedés van, jó eséllyel az összbűnözés is növekedni fog.
Korábban az infláció és az emberölések számának kapcsolatát elemezve Kó József kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársa is arról beszélt a Telexnek, hogy akkor követ el valaki bűncselekményt, ha jelentős mértékben megváltozik az anyagi helyzete, azaz romlik az életszínvonala az addig megszokotthoz képest. Emiatt nevezte tévhitnek, hogy a szegények követik el a bűncselekményeket.
Krámer Lili kriminológus, a Magyar Helsinki Bizottság kutatója és projektkoordinátora szerint óvatosan kell bánni az adatokkal a bűnügyi statisztikák értelmezésekor, mert könnyű velük riogatni. A politika is sokszor saját érdekei szerint használja fel ezeket a számokat. Azért is fontos a kontextus ismerete, mert 2018-ban megváltozott a hatóságok által használt módszertan. Abban az évben álltak át a követő jellegű adatgyűjtésre, ami azt jelenti, hogy a bűncselekmények nem az elkövetés évében, hanem a büntetőeljárás lezárultakor kerülnek be a statisztikába. Emiatt lehet, hogy az egyes bűncselekmények számának növekedése vagy csökkenése csak néhány év csúszással jelenik meg az adatokban. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatója szerint a statisztikában látott bűncselekmények 40-50 százalékát követik el az adott évben. Ez annyit jelent, hogy a bűncselekmények száma valamivel korábban kezdett el növekedni, mint ahogyan az a statisztikákból látszik.
Krámer szerint minden esetben jelzésértékű, ha a társadalomban növekszik az összbűnözés, még ha az egyes bűncselekménytípusoknál nagyon eltérők lehetnek is a tendenciák. A bűnözés nem önmagában létezik a társadalomban, mondta. Ahogy arra Szabó Andrea is utalt a már idézett interjúnkban, értékválságot is jelezhet, ha egyre több bűncselekményt követnek el. Mivel most a vagyon elleni, nem erőszakos bűncselekmények felelősek a növekedésért, Krámer szerint ez a gazdasági, megélhetési válság, növekvő szegénység és növekvő egyenlőtlenség tünete.
„Az értékválság kialakulásának okairól is érdemes gondolkodni. A bűncselekményekkel kapcsolatosan a társadalom igazságérzetének sérülései hozzájárulhatnak egy értékválság kialakulásához. Például ha azt érzékeli a társadalom többsége, hogy a kisembereket mindenért megbüntetik, miközben a hatalom birtokosai bármit büntetlenül megtehetnek, mert ráhatásuk van arra, hogy milyen jogszabályok születnek és megvan a kapcsolati tőkéjük ahhoz, hogy elkerüljenek egy esetleges büntetőeljárást” – mondta Krámer.
A szociális problémák előbb-utóbb megjelennek a bűnügyi statisztikákban is. Főleg, hogy az elmúlt 15 évben a kormány gyakorlatilag leépítette a szociális ellátást, melynek következtében a rendőrségnek kell foglalkoznia olyan problémákkal is, amiket sem megoldani, sem kezelni nem tud, mert nem rendészeti, hanem szociális, vagy mentálhigiénés problémák. Krámer szerint „ez pedig a rendészeti eszközök túlhasználatához vezet: a szegénységet, kiszolgáltatottságot nem lehet rendészeti eszközökkel enyhíteni, sőt, csak rontani lehet ezeken az élethelyzeteken”.
Példaként említette, hogy a szülők szabálysértési bírságot kaphatnak, ha a gyerekük egy tanévben 50 igazolatlan órát gyűjt össze az iskolában. Akár börtönbe is kerülhetnek, ha nem tudják kifizetni a bírságot, ami biztosan nem segít abban, hogy rendezettebb családi életet éljenek. A hajléktalanság kriminalizálása is azt mutatja, hogy a nehéz élethelyzeteket nem lehet rendészeti eszközökkel megoldani, mondta a Helsinki Bizottság munkatársa.
Az infláció miatt most már az is bűncselekménynek számít, ami néhány éve még nem lett volna az
Ha tehát rosszabbul élnek az emberek, a bűnözés is növekszik, de lehetnek még egyéb tényezők is, amik a bűncselekmények számának növekedéséhez vezethetnek.
A jogszabályok is befolyásolhatják a regisztrált bűncselekmények számának alakulását. 2013-ban például jelentős csökkentést lehetett látni a regisztrált bűncselekmények számában, idézte fel a büntetőjogász. Abban az évben 377 ezer bűncselekményt jegyeztek fel a hatóságok, míg egy évvel korábban még 472 ezret. Ezt a szabálysértési törvény 2012-es módosítása magyarázta, amivel 20 ezer forintról 50 ezerre emelték a bűncselekményi értékhatárt. Onnantól csak szabálysértésnek számított, ha valaki ellopott egy 20 ezer forint értékű tárgyat, így értelemszerűen nem is jelent meg a bűncselekmények között.
Az azóta eltelt 13 évben nem változott az értékhatár, pedig az infláció miatt ma már sokkal több minden kerül 50 ezer forintba. Könnyen elképzelhető, hogy ami néhány éve még szabálysértés lett volna, most már bűncselekménynek számít pusztán a pénzromlás miatt.
Az is közrejátszhat az elmúlt években látott növekedésben, hogy több lett a pénzmosásos ügy, amikkel összefüggésben más ügyeket – lopás, csalás – is feltárhatnak, amik szintén külön-külön kerülnek be a statisztikába. És akár az önkiszolgáló kasszák elterjedése is szerepet játszhat a növekedésben: ha az önkiszolgáló kasszánál trükközik valaki a termékek árcímkéjével, az lopásnak minősül, ha viszont rendes kasszáknál, akkor csalásnak.
Igaz, mindkét bűncselekmény, a lopások és a csalások száma is látványosan megugrott 2023 és 2024 között, 19 700-ról 26 500-ra. Ambrus István nem tud olyan konkrét ügyről, ami megmagyarázná a növekedést. A bankkártyás csalások más kategóriába tartoznak, az unokázós csalások pedig nem számítanak ennyire gyakorinak.
Érdemes külön kitérni a kapcsolati erőszakra. Ahogy korábban írtuk, a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt 2021 után, az erőszakosaké csökkent. Utóbbi sorból a kapcsolati erőszak lóg ki, mert ott szintén növekedés látható. 2013 óta külön tényállás a kapcsolati erőszak, és azóta folyamatosan növekszik az ilyen bűncselekmények száma:
Ambrus István szerint csökkenhetett a látencia: az áldozatok gyakrabban tesznek feljelentést, és a rendőrök is jobban tisztában vannak azzal, hogy a kapcsolati erőszak külön tényállásnak számít. Krámer Lili is úgy gondolja, hogy azért is növekedhetett a regisztrált kapcsolati erőszak bűncselekmények száma, mert javulhatott a tudatosság ezen a területen, amit a témával foglalkozó civil szervezetek munkájának tulajdonít, és annak, hogy az elmúlt években több nagy port kavaró ügy is megjelent a nyilvánosságban.
(telex.hu)
