Reménytelenség klónozni a dinókat
Kevés tudós tartja hitelesnek azokat az állításokat, hogy máig fennmaradtak DNS-minták a dinoszauruszoktól, azt azonban senki sem tudta biztosan, hogy a genetikai örökít?anyag mennyi id? alatt bomlik le. Most néhány Új-Zélandon talált fosszília vizsgálatával erre is fény derült. Így már nincs okunk abban reménykedni, hogy valaha képesek leszünk klónozni a gigantikus ?si fenevadakat.
A sejtek halála után az enzimek elkezdik lebontani a DNS-t felépítő nukleotidok közötti kötést. Ezt a folyamatot számos mikoorganizmus gyorsítja, de a kötések bomlására a vízzel való érintkezés van a legnagyobb hatással. Mivel a talajvíz mindenütt jelen van, a föld alá került tetemek és a bennük lévő DNS bomlása – elméletileg – mindenhol hasonló ütemben történik.
A bomlás sebességét eddig azért volt nehéz megállapítani, mert kevés a DNS-t tartalmazó fosszília. Ha mindez nem lenne elég, az eltérő környezeti körülmények – a hőmérséklet, valamint az oxigén és a mikrobák jelenléte – mindegyik lelőhelynél eltérő, tehát másképp zajlik le a bomlási folyamat.
Két őslénykutató, a Koppenhágai Egyetemen dolgozó Morten Allentoft és az ausztráliai Murdoch Egyetemen dolgozó Michael Bunce, elemezni tudott 158 olyan lábszárcsontot, amelyek nagyon hasonló körülmények közt konzerválódtak. A kipusztult moák (óriás futómadarak) csontjai 600-8000 évesek, öt kilométeres körzetben kerültek elő, és körülbelül 13,1 Celsius-fokos hőmérsékleten vészelték át az elmúlt éveket.
A csontok korának és a DNS bomlásának mértékének meghatározása alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a DNS felezési ideje körülbelül 521 év. Magyarán 521 év után a nukleotidok közötti kötések fele megszakad, újabb 521 év után a maradék felének a kötése is felbomlik, és így tovább, egészen addig, amíg teljesen használhatatlanná nem válik az elpusztult élőlény örökítőanyaga.
A kutatócsoport becslése szerint még ideális körülmények közt, mínusz 5 fokon is minden kötés felbomlana legfeljebb 6,8 millió év alatt. De a DNS sokkal hamarabb olvashatatlanná válna, mert nagyjából 1,5 millió év után olyan kis részekre szakad szét a láncolat, hogy abból képtelenség értelmes információkat kinyerni.
Egyesek még mindig reménykednek abban, hogy létrejöhet a Jurassic Park, és abban reménykednek, hogy más körülények közt mégis hosszabb ideig fenn tud maradni a genetikai örökítőanyag. A két tudós is azt találta, hogy a korkülönbség csupán 38,6 százalékban felel a DNS-bomlás eltéréseiért, és más tényezőknek is nagy szerepük van. Meg kell vizsgálni, hogy a fosszília kiásása utáni tárolási módszernek és a talaj kémiai összetételének pontosan mekkora hatása van a bomlásra.
(index)
