Gyerekkatonából lett olimpikon
A londoni olimpia résztvevői közül talán az amerikai színekben induló Lopez Lomongnak van a legkalandosabb élettörténete. Az ötezer méteres síkfutásban induló atléta ugyanis Szudánból származik, hatévesen rabolták el, hogy a polgárháború dúlta ország gyerekkatonái közé sorozzák. Lomong egyike lett Szudán körülbelül húszezer "elveszett fiainak": vagyis azoknak a zömmel hat-hétéves korukban szüleitől elszakított gyerekeknek, akiket erőszakkal soroztak be és képeztek ki, hogy a második szudáni polgárháborúban harcoljanak.
A hatéves kisfiú, aki Lopepe Lomong néven látta meg a napvilágot, a kiképzés után a harcmezőkre került. „Sok barátomat láttam meghalni, és mindig azt gondoltam, hogy én leszek a következő. Hatévesből minden átmenet nélkül kellett felnőtté válnom” – emlékezett vissza egy interjúban. A későbbi atlétának azonban szerencséje volt, néhány hét szolgálat után sikerült megszöknie. Három másik társával együtt lyukat vágtak a táboruk köré vont szögesdrótba, majd mezítláb elfutottak.
A fiúk körülbelül három nap után érték el Kenyát, ahol egy menekülttáborban helyezték el őket. Lomonog tíz évet töltött itt, és itt kapta a Lopez nevet is. Az élete akkor vett gyökeres fordulatot, amikor tizenhat évesen ő is az egyike volt annak a négyezer "elveszett fiúnak", akiket az Amerikai Egyesült Államok különböző városaiban helyeztek el nevelőszülőknél egy kormányzati program keretében.
Lomongot egy Tullyban élő család fogadta örökbe. A 2000-es olimpián látta Michael Johnson emlékezetes győzelmét 400 méteren: ekkor döntötte el, hogy ő is atléta lesz. Tehetségére a Northern Arizona University csapatában figyeltek fel: a 2007 óta hivatalosan is amerikai állampolgárnak számító Lomong Pekingben már az USA színeiben versenyzett – ráadásul az a megtiszteltetés érte, hogy a nyitóünnepségen ő vihette a zászlót – , idén pedig övé a világon a legjobb idő 5000 méteren. Utóbbi akár egyetemes világrekord is lehetett volna, csak Lomong elszámolta a köröket, és már az utolsó előttinél ünnepelni kezdett.
A komoly aranyesélyes atléta ráadásul azt sem felejtette el, hogy honnan jött: rendszeresen hazalátogat szülőföldjére, és egy alapítványt is létrehozott, hogy a polgárháborúk által megtizedelt Szudánnak segélyszállítmányokat küldhessen.
(sportgeza)
