Egy nagy megújulás története - szeméttelepből virágzó falu

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2012. szeptember 27. csütörtök

Madagaszkár, ez a nagy Indiai-óceáni sziget ahol Pedro atya és madagaszkári barátai dolgoznak. A szlovén származású argentin pap a Páli Szent Vince által alapított lazarista rend tagjaként 1970 óta misszionárius Madagaszkáron - döbbenetes eredménnyel.

 

Miután 15 évet töltött távoli vidékeken a sziget legkietlenebb tanyáin, 1989-ben az Antananarive-i hatalmas szeméttelepen élő családok és gyermekek nyomorúsága láttán szövetséget kötött Istennel, és elkezdett cselekedni. Felkereste őket és megígérte nekik, hogy együtt kilábalnak ebből a helyzetből és boldogulnak majd! Barátként lépett hozzájuk, nem volt semmije, csak a hite: Isten nem engedheti meg, hogy gyermekek ilyen embertelen körülmények között éljenek. 

Így történt, hogy pénz nélkül, egyedül az Istenbe vetett hittel és a közösségben és a megosztásban végzett szenvedélyes munkával Pedro atya és Antananarive kitaszítottjai létrehozták az „Akamasoa” egyesületet, amelynek a neve jó barátokat jelent madagaszkári nyelven. Ennek keretében mára létrejött többek között 18 saját kezűleg felépített falu, melyekben húszezren élnek. Valódi társadalom ez, ahol mindenki megbecsült személlyé válik és megtanul felelősséget vállalni saját jövőjéért. Ha Isten csodákat tesz, akkor ez ott bizony az!

Hívott magával madagaszkári fiatalokat, jelenleg 412 segítője van. Közülük sokan egész életüket odaadják:  nem házasodnak, nincsenek saját gyerekeik, hogy ezekkel a gyerekekkel törődhessenek. „Nem adhatjuk magunkat félig” – mondja a filmben Pedro atya. Van egy pont, ahol mindent fel kell adni. Páli Szent Vince mondta: „amikor imádkozol és egy szegény kopogtat az ajtódon, hagyd ott az Istent az Istenért.” Pedro atya azt vallja: el kell indulnunk a legszegényebbek felé, mert ők nem indulnak el felénk, hiszen félnek. Pedig mindenki méltó arra, hogy Isten meglátogassa. Csak mások szolgálata képes megváltani bennünket s kinyitni nekünk a mennyország ajtaját.

Sosem mondják a legszerencsétlenebbeknek, hogy jöjjenek vissza másnap. Mindig találnak nekik helyet. Időt kell adni nekik, hogy összeszedhessék magukat. Időbe telik megérteni, hogy létezik állandóbb életvitel, amely más feladatokkal, kötelezettségekkel jár. „Sose add fel, tarts ki” – mondja mindenkinek. És az evangélium erejével általában sikerül. Jelenleg háromezren dolgoznak a saját maguk által teremtett munkahelyeken. A bányákban kemény munkát végeznek, de nem gépesítik, mert fontos, hogy minél több ember dolgozhasson, megtalálja ezzel méltóságát.

Iskoláikban 10 000 gyermek tanul, étkezik. Diákjaik 82%-a érettségizik, legtöbbjük egyetemre megy. A környéken az övék a legsikeresebb iskola.

Máté evangéliumának sorai adják élete vezérfonalát: „amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”. Vallja és hirdeti: emellett nem mehetünk el szó nélkül.

A film a Net for God TV honlapján tekinthető meg. Az angol nyelvű honlapon ki kell választani a Father Pedro "To the least of my brothers" Mt 25,40 című filmet - magyar hangalámondást is lehet választani.

Magyar Kurír

(tzs)

You have no rights to post comments