Az Alkotmánybíróság elkaszálta a klímatörvényt
A 2020-ban elfogadott klímatörvény egyik paragrafusa sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit. Az Országgyűlésnek pedig átfogó szabályozást kell készítenie az éghajlatvédelem minden területére, ide értve az alkalmazkodást és az ellenállóképesség növelését is.
Az Országgyűlés 2020 júniusában fogadta el az úgynevezett klímatörvényt (hivatalosan 2020. évi XLIV. törvény a klímavédelemről), amelynek célja a klímaváltozás megelőzése, hatásainak csökkentése, illetve a következményeihez való alkalmazkodás kidolgozása. A meglehetősen rövid jogszabály szövege itt olvasható, a lényege pedig, hogy hazánk 2030-ig legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, ugyancsak 2030-ra 21 százalékban megújuló forrásokból fedezi az energiafogyasztást, valamint 2050-re eléri a teljes klímasemlegességet.
Egy évvel később, 2021 szeptemberében az akkori ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak, mert a törvény szerintük nem biztosítja az egészséges környezethez való jogot, valamint a természeti értékek megőrzését. Érveik között szerepel, hogy a 40 százalékos kibocsátáscsökkentés kevés, nem áll összhangban az ENSZ által javasolt célokkal; hiányzik az energiafogyasztás csökkentésének követelménye; nem tartalmazza az alkalmazkodáshoz szükséges követelményeket; illetve a megújuló energia tervezett részaránya messze elmarad a lehetőségektől.
A képviselők a törvény alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. A testület most meghozta a döntését, 2026. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveit.A most alaptörvény-ellenesnek ítélt rész így szól: „Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest”.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit is. Az Országgyűlésnek 2026. június 30-áig kell eleget tennie ezen jogalkotói feladatának.
A testület határozatának döntését különösen azzal indokolta, hogy az Alaptörvény szerint a jelen generációt háromirányú kötelezettség terheli: a jelen generáció életfeltételeinek megóvása, a jövő nemzedék életkörülményeinek biztosítása, és a nemzet közös örökségét képező természeti erőforrások önmagukért való megőrzésének kötelezettsége.
Miként a döntés hátteréről szóló dokumentumban kifejtik, a nemzet közös örökségének részét képező értékek védelme nem csupán egy kiemelt alaptörvényi szabály, hanem egyben Magyarország hozzájárulása is az emberiség fenntartható fejlődése céljának eléréséhez, az emberiség közös ügye és az emberiség közös öröksége részeként, a közös, de megkülönböztetett felelősség elvének megfelelően. Ahhoz, hogy a nemzetközi közösség, mint egész sikeresen felléphessen az emberiséget fenyegető klímaváltozással szemben, elengedhetetlen, hogy az egyes államok is teljesítsék a földrajzi elhelyezkedésük, népességük, gazdasági erőforrásaik és más jellemzőik alapján rájuk eső kötelezettségeiket, és megóvják a nemzeti közös örökségük részének azon egyedi mozaikdarabjait, amelyek aztán együttesen teszik ki az emberiség közös örökségét és az emberiség közös ügyét.
(24.hu)
