Percenként 18 focipályányi őserdő pusztul el
Rekordszintre emelkedett a trópusi és boreális erdők pusztulása tavaly a példátlan hőmérséklet miatt keletkezett tüzek eredményeként, amelyek több mint négyszer annyi kibocsátást okoztak, mint a teljes légi közlekedés az előző évben - jelentette a Bloomberg.
A Global Forest Watch legfrissebb éves értékelése szerint, amely a Marylandi Egyetem adataira támaszkodik, globális vészhelyzet alakult ki az erdőirtás terén. Ez a mértékű erdőveszteség példa nélküli az elmúlt 20 évben - nyilatkozta Elizabeth Goldman, a szervezet társigazgatója, hozátéve, hogy ez vörös riasztás.
A trópusi őserdők milliárdnyi tonna szenet tárolnak, szabályozzák az időjárást és otthont adnak növény- és állatfajok millióinak. Bár a 2021-es ENSZ klímakonferencián (COP26) több mint 140 ország vállalta, hogy 2030-ra megállítja az erdőirtást, a legfrissebb adatok szerint a legtöbb aláíró ország messze elmarad a céltól.
A trópusi őserdők pusztulása tavaly elérte a 6,7 millió hektárt, ami közel kétszerese a 2023-as veszteségnek, és percenként 18 futballpályányi terület eltűnésének felel meg.
Mindez a valaha mért legmelegebb év után következett be, amikor a Föld felmelegedése éves alapon először haladta meg az 1,5 Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. A tüzek globálisan 4,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátottak ki tavaly.
A trópusokon kívül a kanadai és oroszországi tüzek is hozzájárultak a lombkoronaveszteséghez. Rod Taylor, a WRI erdő- és természetvédelmi igazgatója szerint új szakaszba léptünk, ahol már nem csak a mezőgazdasági területnyerés a fő hajtóerő, hanem egy valódi éghajlatváltozási visszacsatolási hurok, amelyben a tüzek sokkal intenzívebbek és pusztítóbbak, mint valaha.
Az erdőirtás elleni kötelezettségvállalást aláíró 20 legnagyobb őserdővel rendelkező ország közül 15-ben gyorsult az erdőpusztulás a 2021-es szinthez képest. Brazília, az idei COP30 klímacsúcs házigazdája, a trópusi őserdők pusztulásának 42%-áért volt felelős tavaly. A WRI szerint a rekordszintű aszály által táplált tüzek, valamint az ipari szója- és szarvasmarha-tenyésztés voltak a fő okai a pusztításnak az országban. Bolívia, Kolumbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság szintén drámai erdőveszteséget tapasztal. Ezzel szemben Indonézia és Malajzia csökkentette az erdőirtás mértékét, főként a földterület-helyreállítási programoknak és a tűzvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően.
Az erdőirtás csökkentése és az ehhez szükséges források előteremtése a novemberben az amazóniai Belém városában megrendezendő COP30 legfontosabb prioritásai közé tartozik. Brazília egy 125 milliárd dolláros alap létrehozását tervezi a csúcstalálkozón, amely finanszírozást nyújtana az országoknak erdeik védelmére.
Globálisan a tüzek megelőzték a mezőgazdaságot mint az erdőpusztulás vezető okát, a károk közel feléért felelve, szemben a korábbi évek átlagosan 20%-os arányával. További tényezők között szerepel az illegális bányászat és kokatermesztés Kolumbiában, valamint a konfliktusok és a szegénység a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
(portfolio.hu)
