Egy kis könyvelés - ennyit költött eddig az USA és az EU a háborúra
"Donald Trump 300 és 500 milliárd dollár közötti becsléseket említ az Ukrajnának nyújtott segélyekre költött összegekről, de a valóságban a kiutalt összeg 183 milliárd dollár, amiből csak 83 milliárd dollárt költöttek el ténylegesen, a többit vagy még nem használták fel, vagy nem is osztották ki (azaz tartalékolt státuszban van), vagy „elégett” (2,7 milliárd dollárt nem volt idő felhasználni, és már nem áll rendelkezésre).
Az Egyesült Államok hivatalos adatai szerint az Ukrajnának nyújtott segélyek keretében vállalt, de még nem finanszírozott kötelezettségvállalások 57 milliárd dollárra rúgnak, míg a rendelkezésre álló, de fel nem használt pénzeszközök 40 milliárd dollárt tesznek ki.
A PDA és az USAI programok keretében nyújtott katonai segélyek 45,8 milliárd, illetve 33,2 milliárd dollárt tesznek ki, de ezekből csak 65,9 milliárd dollár szerepelt a bejelentett segélycsomagokban, míg katonai felszerelésből, lőszerből és fegyverekből alig több mint 50 milliárd dollár értékben szállítottak ténylegesen Ukrajnának.
A Kiel Institut für Weltwirtschaft (IfW Kiel) által felmért, az Ukrajnának a jelenlegi háború idején nyújtott külföldi segélyekre vonatlozó legmegbízhatóbb forrásasdatok szerint az Európa (EU-tagállamok, uniós intézmények, Izland, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság), valamint az USA által bejelentett támogatás teljes összege 246 milliárd euró (évente mintegy 80 milliárd euró), amelyből 120 milliárd euró közvetlen katonai segély (évente mintegy 40 milliárd euró), a többi pedig pénzügyi és humanitárius támogatás. Az EU 70 milliárd euró pénzügyi és humanitárius, valamint 62 milliárd euró katonai segélyt nyújtott, az USA 50 milliárd euró pénzügyi és humanitárius, valamint 64 milliárd euró katonai segélyt.
Ami az Ukrajnának adott európai katonai segélyt illeti, inkább csak bejelentés helyett, 2024 novemberében Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője becslése szerint az EU 45 milliárd euróra becsülte az Ukrajnának küldött fegyvereket és katonai felszereléseket. Más szóval az európaiak az Ukrajnának nyújtott katonai segély összegét tekintve egy szinten vannak az amerikaiakkal.
Mint azt Volodimir Zelenszkij elmondta, a háború teljes költsége Ukrajna számára 320 milliárd dollár, amelyből 120 milliárd dollárt ukrán forrásokból finanszíroztak, 200 milliárd dollárt pedig az USA és az európai szövetségesek adtak nagyjából egyenlő arányban. Zelenszkij szerint az amerikai támogatás szerkezetében 67 milliárd dollár a fegyverszállításokra, 31,5 milliárd dollár pedig a közvetlen költségvetési támogatásra jut.
Tehát Trump monetáris érvei mintegy kétharmad-háromnegyed részükben hazugságnak bizonyulnak. A hadianyag-szállítások elmaradásánál sokkal érzékenyebb veszteség a légifelderítési kapcsolat megszakadása az Egyesült Államokkal, mint már említettem.
Európa forrásai
Amennyiben tehát Trump teljes mértékben elutasítja az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat, a finanszírozás jelenlegi szintjének fenntartása 80 milliárd euró általános támogatásba és 40 milliárd euró katonai segélybe kerülne a fennmaradó szövetségeseknek, és itt nem csak Európáról van szó, hanem Európán kívüli országokról is, például Kanadáról, Ausztráliáról, Japánról és az Ukrajna Védelmi Kontaktcsoport többi tagjáról.
Európa legnagyobb gazdaságai, mint Németország és az Egyesült Királyság, eddig nevetségesen kevés támogatást juttattak Ukrajnának: a GDP körülbelül 0,2 százalékát évente (és az USA támogatása is ugyanezen a szinten van). Olaszország, Franciaország és Spanyolország esetében ez a szám még alacsonyabb – a GDP 0,1 százaléka évente. Az európai országok GDP szempontjából tízszer erősebbek Oroszországnál, de az orosz katonai kiadások mintegy 40 milliárd euróval nagyobbak, mint Ukrajnáé.
Ha Ukrajnának évi 80 milliárd eurót biztosítanának, az a páneurópai GDP 0,4%-át jelentené (még Ukrajna és a nem európai szövetségesek hozzájárulása nélkül is). Összehasonlításképpen: az orosz védelmi és biztonsági kiadások 2025-re meghaladják az orosz GDP 8%-át. Európa még a nemzeti szinten ismert költségvetési korlátok mellett is képes olyan adósságmechanizmust alkalmazni, mint amilyet a koronavírus járvány idején hoztak létre. A járvány hatásainak leküzdésére kibocsátott eurókötvények összege 800 milliárd euró, nem is beszélve arról, hogy Európa mintegy 280 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont birtokol.
A másik probléma viszont az, hogy az európai védelmi ipar nem biztosítja az Ukrajna számára szükséges katonai termékek teljes választékát és termelését. Fabian Hoffmann kutató szerint az európai cégek képesek pótolni a tüzérségi lőszerek és páncélozott járművek szállítmányait, de a nagy hatótávolságú rakéták tekintetében az amerikaiak nélkül nem fognak boldogulni. A francia–brit Storm Shadow / SCALP-EG szállítmányokat több tucatnyi egységgel mérik. A német TAURUS rakéták száma mindössze 600 darab, és ezek közül csak 300 darabot tekintettek harcképesnek, amikor az ukrajnai háború elkezdődött. Úgy tűnik, egyik rakétatípus sincs folyamatosan gyártásban.
Ráadásul amerikai támogatás és utánpótlás nélkül rendkívül nehéz lesz fenntartani a rakéta-sorozatvetőkből, légvédelmi rendszerekből és tüzérségi rendszerekből álló gépparkot, valamint megtervezni és végrehajtani a hátországi célpontok elleni légitámadásokat.
Képes Európa folyósítani az Ukrajnának nyújtott támogatást az Egyesült Államok nélkül?
Ha és amennyiben az amerikai katonai segélyezés teljesen leáll, de Trump beleegyezik, hogy fegyvereket adjon el az európaiaknak mind az Ukrajnának történő további ellátáshoz, mind a saját újrafegyverkezéséhez, akkor csak a pénz jelenthet kérdést. Ha viszont az USA még Ukrajna európai szövetségesei számára is korlátozza a fegyverek, haditechnikai eszközök és lőszerek szállítását – bár nehéz elképzelni, hogy Trump ennyire szemérmetlenül figyelmen kívül hagyja az amerikai védelmi ipari komplexum érdekeit –, akkor rövid távon kevés a mozgástér. A katonai termelés európai telepítésének fő problémája nem a termelési kapacitás vagy a finanszírozás rendelkezésre állása, hanem a politikai akarat. Például a Leopard 2 harckocsik gyártásának évi 50 darabról több százra történő növeléséhez mintegy 10 milliárd eurónyi állandó és elkötelezett megrendelésre van szükség. Ugyanez vonatkozik a védelmi ipar más tőkeigényes projektjeire is.
Nem szabad elfelejteni, hogy még Donald Trump érkezése előtt Joe Biden kormánya olyan óvatos politikát folytatott a haditechnikai eszközök és fegyverek szállítása terén, hogy nem igazán sok olyan fegyvernem létezik, ahol a közvetlen függőség valóban nagy, bár ezek jelentőségét Ukrajna védelme szempontjából nem szabad alábecsülni. Ráadásul az ukrán erőknek már van tapasztalatuk abban, hogy gyakorlatilag amerikai segítség nélkül is tudnak háborút vívni: a 2022-es invázió első hónapjaiban, valamint 2023 októberétől 2024 áprilisáig hat hónapon át (az új csomag kongresszusi jóváhagyásával kapcsolatos problémák miatt). Sem az első, sem a második esetben nem következett be a front összeomlása és a hadsereg felbomlása."
(Szele Tamás, facebook)
