Igaz lehet az évezredes bodajki néphagyomány Szent István királyról
Rendkívüli eredményt osztott meg február 15-én a közösségi médiában a székesfehérvári Szent István Király Múzeum (SZIKM), amely egy évezredes néphagyomány történeti valóságát támaszthatja alá.
A Szent István Király Múzeum finanszírozásával lehetőség nyílt néhány régészeti feltárásból származó minta radiokarbon kormeghatározására a debreceni Isotoptech Zrt. laboratóriumában. Ezek közé válogatta be Szücsi Frigyes régész a bodajki Kálvárián 2022-ben végzett mentő feltárásából származó egyik embertani mintát.
A Kálvárián akkoriban egy beruházás földmunkái közben teljesen váratlanul kerültek elő emberi csontvázak, amelyek a tájolásuk, a zsúfolt, több rétegben való elhelyezkedésük és a mellékletnélküliségük alapján egy templom körüli temető képét mutatták (1. kép), templomromot azonban nem találtak, és arra írott forrásokban sincs utalás. A leletmentés után is kérdés maradt tehát a temető kora, függetlenül attól, hogy egyértelműen középkori jellegűnek tűnt. A radiokarbon vizsgálattól remélték szakemberek, hogy körvonalazza e temetkezések időszakát.
Az eredmény minden várakozást felülmúlt: a vizsgált személy 95,4 százalékos valószínűséggel 994 és 1028 között hunyt el, tehát Szent István király kortársaként élt (2. kép).
Egy Wilibald nevű kapucinus szerzetes a 17. század végén jegyezte le azt a néphagyományt, miszerint Szent István király kápolnát alapított Bodajkon, ahová Imre herceggel csónakkal jártak ki imádkozni.
A templom körüli temető részeként értelmezhető sírok elhelyezkedése alapján a népi emlékezetben megőrzött Szent István-i kápolnának (talán inkább egy kis plébániatemplomnak) a Kálvária-dombon kellett állnia, függetlenül attól, hogy nyomait (még) nem ismerjük. További radiokarbon vizsgálatok és az embertani anyag tudományos feldolgozása nyújthat majd még pontosabb információkat erről a különleges kora Árpád-kori temetkezési helyről.
Azt már mindenesetre most kijelenthetjük, hogy a természettudományos adat igazolhatja az ezeréves bodajki hagyomány valóságát a Szent István király korabeli bodajki kápolna (templom) építéséről.
Szöveg: Szücsi Frigyes
