Jó hírek, rossz hírek Davosból
A svájci Davosban idén is találkoztak a legbefolyásosabb üzletemberek és vezető politikusok, hogy megvitassák a világ helyzetét, és azt is, hogy miként lehetne jobbá tenni azt. Kiemelt téma volt a világ környezeti állapota, a bolygó védelme. Az ott lezajlott beszélgetések során hangzottak el az alábbiak:
Biztosítási sivatagok
A szélsőséges időjárási események súlyossága és gyakorisága fokozódik, és ezek az anomáliák világszerte általános jelenséggé váltak. Tíz évvel a történelmi jelentőségű párizsi megállapodás után a világ még mindig nem halad jó úton az abban megfogalmazott célok elérése felé. Az éghajlatváltozással szembeni rezilienciára (ellenálló és alkalmazkodó képesség) és a természeti katasztrófák elleni védelemre vonatkozó biztosítási díjak 2030-ig 50 százalékkal fognak emelkedni. Számos nagy horderejű esetben a vagyon- és balesetbiztosítást visszavonták bizonyos földrajzi területekről, „biztosítási sivatagokat” hozva létre.
Az előrejelzések szerint 2030-ra a világ népességének fele vízhiánytól fog szenvedni, ami a bolygó „egészségi állapotát” is jellemzi. Az édesvízkészletek billenőpontján átléptünk.
A műanyagszennyezés-mentes világért
2024 decemberében több mint 170 ország képviselői gyűltek össze, hogy globális szerződést kössenek annak érdekében, hogy 2040-re műanyagszennyezés-mentes világ jöjjön létre. Bár a tárgyalások nem vezettek eredményre, az országok arra törekedtek, hogy 2025-ben lezárják a folyamatot. Igaz, sokan attól tartanak, hogy a rendelkezések felhígulnak.
Mintha a függöny mögül felsejlene Madách nagy ívű drámájának utolsó színe – ha ma élne, ugyanazt írná.
Persze jöttek pozitív hírek is Davosból, de erről kevesebbet beszélünk, mert ahogyan a Nature Human Behaviour tudományos folyóirat egy robusztus adatfeldolgozáson alapuló tanulmánya megerősíti, a negatív szavak a hírek címeiben növelték a fogyasztási arányt, míg a pozitívak csökkentették.
Jelentős magyar előrelépés a napenergia-használatban
Bárhogyan próbálunk takarékosabban bánni a természeti erőforrásokkal, végül is nem tudunk lemondani a különböző energiaforrások használatáról. És ha már így van, akkor az a fenntarthatóbb irány, ha minél inkább a zöld energiaforrások igénybevétele lesz az uralkodó gyakorlat.
Az EMBER elemző agytröszt mutatta be néhány napja a European Electricity Review 2025 című tanulmányában, hogy „az EU villamosenergia-átállása 2024-ben is gyors ütemben folytatódott, mivel a napenergia először előzte meg a szenet, a gáz felhasználása pedig ötödik éve csökken”. A napenergia volt az EU leggyorsabban növekvő energiaforrása 2024-ben, a termelés 22 százalékkal (+54 TWh) magasabb, mint 2023-ban. Ez a növekedés az új kapacitásbővítésnek (66 GW) volt leginkább köszönhető, így a napenergia volt a fosszilis energia csökkentésének legnagyobb hajtóereje. Hollandiában és Magyarországon 2024-ben több mint 70 napon keresztül a napenergia az ország teljes igényének több mint 80 százalékát fedezte a csúcstermelési órában. Ez jelentős ugrás 2023-hoz képest, különösen Magyarországon, ahol a napenergia-termelés csúcsa 2023-ban mindössze 10 napon keresztül fedezte a hazai kereslet több mint 80 százalékát.
A szélenergia-termelés továbbra is a 2023-as szinthez volt hasonló, igaz ugyan, hogy a szélerőmű-kapacitás növekedett, de kedvezőtlenebbek voltak a szélviszonyok. A vízenergia-termelés 32 TWh-val (+10 százalék) nőtt, és a délkelet-európai szárazság ellenére Európa nagy részén az átlagot meghaladó csapadékmennyiségből profitált a vízerőművekből származó áramtermelés.
Foszlóban a fosszilis energia
2024-ben az EU fosszilis termelése 75 TWh-val (-9 százalék) csökkent 2023-hoz képest, és több mint negyven éve a legalacsonyabb szintre esett. A széntermelés évtizedek óta először esett az EU-s összenergia-termelés (269 TWh) 10 százaléka alá (9,8 százalékra). A 2024-ben a még ilyen energiát használó 17 ország közül 16-ban csökkent, és mára a legtöbb rendszerben marginális vagy hiányzik, és a 16 tagállamban a villamosenergia-összetétel kevesebb mint 5 százalékát teszi ki. Az EU fennmaradó szénenergiája mindössze két országra koncentrálódik, Németországra (39 százalék) és Lengyelországra (34 százalék).
Visszatérve Davosba, a Világgazdasági Fórum Nature Positive Transitions jelentéssorozata feltárja, hogy melyek azok az átalakító módok, amelyekkel 2030-ig megállíthatjuk és visszafordíthatjuk a természet pusztulását. A kritikus ágazatokra összpontosítva a jelentések hangsúlyozzák ezen iparágak természetre gyakorolt kettős hatását és függőségét, valamint azokat a kiemelt intézkedéseket, amelyeket a vállalkozások megtehetnek a negatív hatások elkerülése és csökkentése, a természettel kapcsolatos kockázatok enyhítése érdekében.
Az előttünk álló évtized
Mégis az egyik fő konklúzió a Világgazdasági Fórumról, Davosból az, hogy az elmúlt év során a konfliktusok kiterjedésének és eszkalálódásának, a klímaváltozás által felerősített szélsőséges időjárási események sokaságának, a széles körben elterjedt társadalmi és politikai polarizációnak, valamint a hamis vagy félrevezető információk terjedését is felgyorsító technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi. Az előttünk álló évtized kulcsfontosságú lesz, mivel a vezetőknek egyre összetettebb globális kockázatokkal kell szembenézniük. De ahhoz, hogy megakadályozzuk azt a lefelé irányuló spirált, amelyben a polgárok világszerte rosszabbul járnak, mint korábban, végül nincs más lehetőség, mint a párbeszéd és az együttműködés módjainak megtalálása.
Elsőrangú, nemzetközi hírnevű tudósok és intézetvezetők, óriás multinacionális cégek tulajdonosai és állami vezetők izgalmas és tartalmas eszmecseréket folytattak, korrekt diagnózist és rendben lévő megoldási irányokat adtak. De mit várhatunk a főszereplőktől – akiktől nem mellesleg az előbbi üzenet származik –, vajon a legfőbb tőketulajdonosok és a világ vezetői valóban azt teszik majd, amit mondanak? A technológia kész, a tudás megvan, pénz rengeteg van.
Utópia? Talán valóban az, de mégis mennyire egyszerű lenne, ha csak a fegyverkezésre szánt pénz harmadát nem arra költenék, ha a nagy cégek profitjuknak csak a 10 százalékát a konkrét fenntarthatósági akciókra adnák oda.
Mennyivel egyszerűbb lenne a kataklizmával fenyegető problémák megoldása után mértékletesen, megfontoltabban, harmóniában a természettel újrakezdeni.
Szerző: Nemes Csaba, (Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület)
Magyar Kurír
