Böjte Csaba az élete hármas útkereszteződéséről
"Jó hír, hogy Isten lát, hall és cselekszik. Lehet Rá számítani, ezért gondjainkban, bajainkban, bátran Atyánkhoz kiáltunk. Édesapám politikai fogoly volt, a börtönből való szabadulása után nem sokkal, árván maradtunk a húgommal. 1978-ban érettségiztem, elvittek román katonának, leszereltem, munkába álltam. 25 éves voltam, sok fájdalmas, rossz, bűnös dolgot láttam, és mint érzékeny lelkű fiatal lázadtam a buta, hamis dolgok ellen. Rájöttem, hogy három út között választhatok.
1. Lenyelem a békát?! Ilyen a világ, ilyen vagyok én, így kell mindent elfogadni. Fejemet a homokba dugva, vagy egy elefántcsont tornyot építve alkalmazkodom a körülményekhez.... ez az egyik út.
2. Csomagot készítek, ha lehet hivatalosan, ha nem a zöldhatáron elhagyom a sok sebből vérző szülőföldemet és máshol keresek békés, nyugodt otthont magamnak…..ez is egy út.
3. Seprűt, meszelőt, ha kell csákányt, lapátot ragadok és a számomra otthont adó Kárpát-medencét kezdem építeni, szépíteni, lakhatóbbá tenni.
A harmadik lehetőség mellett döntöttem, de éreztem a feladat nagyságát és a magam törékeny kicsinységét. Társakat kerestem, írókat, a közösség meghatározó embereit kezdtem figyelni, de hamar rájöttem, hogy mi mind együtt is kevesen vagyunk. Akkoriban olvastam először Mózes történetét. Engem meglepett, hogy Isten és az ember össze tud fogni egy jó dolog érdekében. Hozzám nem szólt az Úr a csipkebokorból, de világosan éreztem, hogy Istennek sokkal jobban fáj mindaz mi nekem fáj, és Ő jobban akarja a változást mint én. Teremtőnk elég hatalmas, Ő erős kézzel vezetni akar bennünket. Isten a jó pásztor, én meg lehetek mellette a terelő puli.
A teológiára jelentkeztem. Isten kezdetben kisebb dolgokat bíz ránk, de ha hűségesen figyelünk, egyre nagyobb dolgokra kér fel. Kereszthez szegezett keze helyett az én kezem által akar kenyeret adni, simogatni, áldást osztani. Az én lábamon akar útra kelni és felkeresni a bajban lévő embereket. Az irgalmasság testi - lelki cselekedeteit erővel, hatalommal bennünk, általunk akarja gyakorolni. A kisebb - nagyobb csodát ő teszi általunk, még akkor is, ha kicsinyek, dadogósok vagyunk. Isten a kis és nagy családunkban azt akarja, hogy Mózesek legyünk. A cél, hogy Szent Pállal mi is mondhassuk: "Élek én, de már nem én élek, hanem Krisztus él bennem!" (Gal.2,20)
Szeretettel, Csaba t."
(facebook)
