Csehország sikertörténete az ukrán menekültek befogadása
Az orosz invázió kezdete lakosságszám-arányosan Csehország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet, a legtöbben közülük Prágában telepedtek le. A beilleszkedésük nem könnyű, számos kihívással kell szembenézniük, ugyanakkor gazdasági szempontból mégsem túlzás sikertörténetről beszélni.
Magyar szemnek meglehetősen szokatlan plakátkampányt indított a cseh belügyminisztérium idén áprilisban, egyéb állami és nemzetközi szervezetekkel együtt, amely olyan ukrán menekültek igaz történeteit mutatta be, akik Csehországban találtak munkát, és fokozatosan integrálódnak a cseh társadalomba. A plakátokkal – melyeken a felirat azt jelenti: „Ott dolgoznak, ahol szükség van rájuk” – egyrészt azt szeretnék kommunikálni, hogy az ukránok senkinek nem veszik el a munkáját, másrészt arra is fel akarják hívni a figyelmet, hogy az ukrán menekültek már több pénzt termelnek a cseh GDP-nek, amennyibe az ellátásuk kerül.
2022 februárja óta ukránok milliói menekültek el a háború sújtotta országból. A legtöbb ukrán menekültet Németország és Lengyelország fogadta be, de közvetlenül utánuk a lényegesen kisebb Csehország következik. Az UNHCR legfrissebb adatai szerint itt 380 ezerre tehető az ukrán bevándorlók száma, amivel lakosságszám-arányosan a csehek nyújtottak otthont a legtöbb menekültnek, hiszen a németek és a lengyelek mint jóval nagyobb népességű országok ennek a két-háromszorosát fogadták be.
Prágában járva ezért is láthatunk jóval több ukrán zászlót, mint mondjuk Budapesten, ezzel párhuzamosan a cseh lakosság hozzáállása is különbözik a magyartól. Bár Csehországban már a háborút megelőzően is jelentős számú ukrán népesség élt, az orosz invázió jelentősen megdobta ezt a számot: 2022 tavaszán több mint félmillió ukrán élt Csehországban, de most ez a szám a 350 ezerhez közelít. Nem világos, hogy más országokba, például Németországba vagy Lengyelországba mentek-e tovább, vagy visszatértek Ukrajnába.
Az ICP egy nonprofit szervezet, melyet 2012-ben hozott létre Prága városa, és az ország egyik legnagyobb, külföldieket, köztük migránsokat és újabban menekülteket támogató szervezete. „Alapvető szolgáltatásokat nyújtunk, amelyek jogi és szociális tanácsadást jelentenek. Így cseh nyelvtanfolyamokat biztosítunk bevándorlók és menekültek számára, tolmácsolási és kísérő szolgáltatásokat nyújtunk a közintézményekben, például a kormányhivatalokban, kórházakban és iskolákban. Ez alapvető szolgáltatás, amely segít nekik leküzdeni a nyelvi akadályokat”.
Az ICP szolgáltatásait az EU-n kívüli országokból érkezők vehetik igénybe, méghozzá ingyenesen: működésüket részben a cseh belügyminisztérium finanszírozza, a legnagyobb támogatást azonban az EU menekültügyi, migrációs és integrációs alapja, az AMIF projekt jelenti, melynek az egyik fő feladata, hogy segítse a külföldiek beilleszkedését a társadalomba (a másik két stratégiai cél a határvédelem, illetve az önkéntes hazaköltözéshez nyújtott támogatás). Bár 2022-ben szintet lépett a Prágába érkező külföldiek száma, valójában már azt megelőzően is nemzetközi város volt, most pedig az ICP számításai szerint a főváros lakosságának nagyjából 28 százaléka külföldi, ami körülbelül 400 ezer embert jelent. De Alen Kovačević szerint még ennél is több lehet, hiszen az EU-ból érkező külföldieknek nincs regisztrációs kötelezettségük, őket nehezebb számon tartani. Az ICP indulásakor a bevándorlók aránya még mindössze 13-15 százalék volt, tehát bő egy évtized alatt nagyjából megduplázódhatott a Prágában élő külföldiek száma.
(24.hu)
