1750 éves keresztény leletet találtak Frankfurtban
A németországi régészek megerősítették egy 1750 éves, ezüsttekercset tartalmazó amulett felfedezését, amelyet ma már a kereszténység legrégebbi tárgyi bizonyítékaként tartanak számon az Alpoktól északra. A rendkívüli leletet először 2018-ban fedezték fel egy római kori sír feltárása során Frankfurtban, de a hír csak a napokban hozták nyilvánosságra.
Egy Kr. u. 230 és 270 közé datált sírban találták az amulettet, amelynek belsejében a régészek egy kis ezüsttekercsre figyeltek fel. Törékenysége azonban jelentős kihívások elé állította a kutatókat, akik megpróbálták elolvasni a tartalmát.
A tekercs kézzel történő kitekerésére tett kezdeti próbálkozásokról a sérülések elkerülése végett lemondtak. A későbbi röntgensugarak és mikroszkópok segítségével tett kísérletek sem hoztak előrelépést.
Végül egy 3D-s röntgenvizsgálati módszert, az úgynevezett komputertomográfiát alkalmazták, amely lehetővé tette a szakemberek számára, hogy digitálisan „kitekerjék” a tekercset anélkül, hogy fizikailag meg kellene érinteni. Ez az eljárás 18 sor latin szöveget tárt fel, amelynek megfejtésével a nyelvészek hónapokat töltöttek.
A felirat Jézus Krisztust dicsőítő mondatokból áll, köztük a következő szavakkal: „Szent! Szent! Szent! Jézus Krisztusnak, Isten Fiának nevében. ... Védjétek meg azt az embert, aki átadja magát az Úr Jézus Krisztus, az Isten Fia akaratának, mert Jézus Krisztus előtt minden térd meghajol.”
A régészek úgy vélik, hogy a sír egy keresztény férfié volt, aki valószínűleg a zsidó hagyományban használt fylaktériumhoz hasonlóan a nyakában hordta az amulettet egy zsinóron.
A lelet a személyes odaadás kifejezéseként szolgálhatott.
Abban az időben a Római Birodalom ellenőrizte a frankfurti régiót, ami veszélyessé tette a kereszténység nyílt gyakorlását. Továbbra is tisztázatlan, hogy a férfi nyilvánosan vagy titokban gyakorolta-e hitét.
A szakértők rendkívüli és szenzációs leletnek nevezték a leletet, amely eddig nem látott bepillantást nyújt a korai keresztények életébe a régióban. Rávilágít az odaadásukra és azokra a kockázatokra, amelyekkel hitük megőrzése során szembesültek.
Ez a vallási lelet új kérdéseket vetett fel a régészek, történészek és teológusok számára a kereszténység észak-európai elterjedéséről a kereszténység kialakulásának éveiben.
(CP/Hetek)
