Egy szektavezér munkássága

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2012. augusztus 30. csütörtök

Erőszakos szakállnyírással szégyenítették meg a másként gondolkodókat egy amis vallási csoport tagjai, akiknek a pere kedden kezdődött az Egyesült Államokban. A szektavezért azzal is vádolják, hogy mások feleségeivel feküdt le, hogy megmutassa nekik, hogyan érthető el a szexuális boldogság. Az ellenállókat csirkeólba zárató, megverető, gyerekeit állítólag halálosan megfenyegető férfi szerint a világ legtermészetesebb dolga, hogy próbálta rendben tartani a gyülekezetét.

Kedden kezdődött a tárgyalása annak a szakadár amis csoportnak, amelynek tagjai ellen többek között erőszakos szakáll- és hajlevágások miatt indult eljárás az ohiói Clevelandben. A csoport 16 tagját - köztük vezetőjüket, idősebb Samuel Mulletet, illetve több családtagját - azzal gyanúsítják, hogy vallási okokból támadtak a többi amisra, amiért húsz év börtönt is kaphatnak. A tíz férfi és hat nő ellen felhozott vádak között gyűlölet-bűncselekmény, emberrablás, bizonyítékok megsemmisítése, illetve az igazságszolgáltatás hátráltatása is szerepel. A fő vádlott Samuel Mullet, a csoport vezetője, akit a környéken mindenki autoriter személyiségnek ismer.

A csoport közel húsz éve szakadt el egy Ohio állambeli amis közösségtől vallási nézeteltérések miatt. A csoport vezetőjének szigorát ugyanis nem nézték jó szemmel az alapvetően erőszakmentességet hirdető amis vallás más vezetői. A szakadárok az ohiói Bergholz - egy 700 lelkes, egy közlekedési lámpával rendelkező, de mobilszolgáltatás híján lévő település - közelében fekvő hegyes területre költöztek, farmjaikat murvával felszórt út köti össze a külvilággal.

 

Összekötözve az ólban

"Nyilvánvaló, hogy megfélemlítési taktika volt" - kommentálta a Pittsburgh Post Gazette, a közeli Pittsburgh egyik újságjának az egyik bergholzi lakos az eseményeket még tavasszal. "Azt mondják, nagyon keményen fogja a gyeplőt. Gyakorlatilag azt csinál, amit akar. Olyan történeteket hallani, hogy ha valaki nem csinálja azt, amit követel tőle, könnyen az ólban találhatja magát összekötözve. Sokan nem is tartják őket amisnak, és kerülik a kapcsolatot velük."

A pert kiváltó események tavaly ősszel kezdődtek, egy Bergholztól kétórás autóútra lévő tanyán. Mullet csoportjából tucatnyi férfit és nőt hozott ide egy bérelt sofőr autóval. A tanyán egy házaspár élt, amelynek több gyereke is Mullet csoportjához tartozott, és akik korábban bírálták a vallási vezető módszereit. A késő esti látogatók között a pár saját gyerekei is ott voltak, ezért nem fogtak gyanút, és beengedték őket. Az érkezők azonban lefogták az apát, és "kopaszra nyírták az állát, miközben ő kiabálva követelte, hogy hagyják abba". A támadó csoport öt női tagja ezután az édesanya kétlábnyi (körülbelül 70 centiméter) hosszú haját vágta le, miközben az idős nő azért imádkozott, hogy az Úr bocsássa meg tettüket.

Egyik gyermekük védője a héten kezdődött tárgyaláson közölte, a fiatal úgy vélte, hogy szülei elfelejtették gyökereiket, és "tettét szimbolikusnak szánta".

 

Hashajtó és birkanyíró

Pár nappal később az egyik vádlott meghívta magukhoz az egyik sógorát Bergholzba, hogy beszéljenek a Mullettel kapcsolatos aggodalmakról. Egy látszólag baráti hangulatú ebéden látták vendégül, de a kávéjába hashajtót csempésztek, majd lenyírták a haját és a szakállát, és egy eldobható kamerával képeket készítettek róla a megalázó helyzetben. Október 4-én a csoport több mint 25 tagja keresett fel egy 76 éves amis püspököt, aki évekkel korábban elutasította, hogy Mullet kitagadjon két őt elhagyó embert a közösségéből. Az idős férfit öt ember fogta le és szabadította meg arcszőrzetétől. A támadók tavaly ősszel összesen kilenc embert szabadítottak meg a szakállától vagy hajától birka- és lósörénynyíró ollókkal.

Az amisok házasságkötésük után nem nyírják a szakállukat (a nők pedig hosszúra növesztik a hajukat), ami kifejezi felnőtt voltukat, vallási hovatartozásukat, és szent szimbólumnak számít. Erőszakos levágásuk jelképes megszégyenítés, és egyúttal rendkívüli sértés a hívek körében.

 

Hamis vérfertőzés

A hajlevágások azonban csak a legvégső akciók voltak, a csoport tagjainak és vezetőjüknek, Samuel Mulletnek korábban is volt dolguk a helyi seriffel. 2006-ban például Mullet egyik fia ellen eljárás indult, amiért egy 13 éves lánnyal létesített szexuális kapcsolatot, 2008-ban pedig hat hónap börtönt kapott emiatt az amúgy házas, három gyereket nevelő férfi.

Korábban a Mullet és egyik lánya, valamint annak férje közötti viták vezettek hatósági intézkedésekhez. A vita miatt Mullet arra vette rá a vejét, vallja be, hogy szexuális viszonya volt a saját anyjával, különben nem láthatja a feleségét és a gyerekeit. A férfi eleget tett ennek, emiatt eljárás indult ellene, de a hazugságvizsgálós kihallgatás tisztázta. Amikor megkérdezték, miért írt vallomást a nem létező vérfertőző viszonyról, azt mondta, azért, mert Mullet erre utasította.

Kiderült más is. Mullet napokra, sőt akár hetekre is csirkeólba ültette azokat a követőit, akik vétettek valamilyen vallási szabály ellen, vagy ellentmondtak neki, hogy így tisztuljanak meg a tisztátalan gondolataiktól vagy más bűneiktől. Előfordult, hogy hasonló okokból meg is verette a renitenseket. A Pittsburgh Post Gazette szerint egy férfit 15 napra zártak be egy alkalommal tél közepén. Az áldozat be is számolt erről a seriffnek, de azt már visszautasította, hogy hivatalos vallomást tegyen. Azt mondta, valóban ellenszegült a "püspöknek", és megérdemelte a büntetést.

 

Szexuális tanácsok

A férfiról ráadásul kiderült az is, hogy egyfajta tanácsadást végzett felekezete házaspárjai körében, a téma: hogyan elégüljenek ki szexuálisan. Gyakran vette rá arra más férfiak feleségeit, hogy vele háljanak. Maga a vezér nem vett részt a hajlevágásos támadásokban, de az ügyészek szerint azok kitervelésében igen, és a bizonyítékok - egy zsáknyi lenyírt haj, illetve egy nő felszabdalt főkötője - megsemmisítésében. A New York Times szerint Mullet egykori követői vallomásaikban aprólékosan részletezték, miként uralta a körülbelül 18 családból - sokuk a vezér közeli rokona - álló közösséget a férfi, akit a hatóságok szektavezérnek tartanak.

Az ügyész szerint Samuel Mullet ugyan nem volt jelen a szakáll- és hajnyírásoknál, de híveinek arról prédikált, hogy meg kell bünteti azokat, akik nem értenek egyet vele.

Mullet és vádlott-társai tagadják, hogy szektavezér lenne, és a vallási gyűlölet miatti vádakat is elutasítják. Azzal érvelnek, hogy valójában egy valláson belüli vitáról van szó. A tárgyaláson azt állították, hogy a közösség egyes tagjainak hitehagyása felett érzett aggodalmuk vezérelte tetteiket. Szerintük az amisokat a társadalmi szabályok helyett inkább a vallási kötelékek tartják össze, és a hatóságoknak távol kellene tartaniuk magukat az ügytől. Mullet védője "vallási szeparatistáknak" nevezte az áldozatokat. A védők - a Pittsburgh Post Gazette szerint a vádlottak régies ruházata miatt gyarmati időket idéző tárgyaláson - sorra azzal álltak elő, hogy védenceik jó szándékkal cselekedtek, és megkérdőjelezték, hogy a haj- és szakállnyírás testi sértésnek számít-e.

A vádlottak elutasították azt is, hogy vádalku keretében beismerő vallomást tegyenek, és két-három éves börtönbüntetéssel megússzák a dolgot. A Mullet által követett eljárás azonban messze van az amis hagyományoktól. A modern technika vívmányait elutasító vallás tagjai az erőszakmentesség és a megbocsátás elveit követik, még ha emiatt gyakran szét is hullanak egyes közösségeik. "A büntetés, a megtorlás, az erőszak alkalmazása jóformán ismeretlen fogalmak" - idézte a Guardian Thomas J. Meyerst, az indianai Goshen Egyetem szociológusát.

 

Csak a felekezetét próbálta egyben tartani

A központi hatalom nélkül működő amis közösségben számtalan törés volt az elmúlt évszázadokban, jelenleg is sok különböző szabályokat követő csoportjuk van. Már maguk az amisok is egy reformer keresztény irányzatból, a mennoniták közül váltak ki 1693-ban. Számos irányzatuk közül említésre méltó a Beachy-amisoké, akik 1927-ben szakadtak ki az eredeti vallásból, ami után elég hamar engedélyezték, hogy híveik elektromosságot és gépjárműveket használjanak.

 Maga Mullet ugyan elutasítja a modern technika vívmányait, de tavasszal közölte, hogy hajlandó lenne bevezettetni az elektromos rendszert a házába, amennyiben előzetes letartóztatásból házi őrizetbe helyeznék távfelügyelettel. A hatóságok azonban elutasították a kérelmét, többek között arra hivatkozva, hogy jelenléte veszélyt jelentene a közösségre, ráadásul több gyerekét is halálosan megfenyegette.

A vezér azt állítja, nem utasította követőit sem a hajvágásra, sem a verésekre, csak nem akadályozta meg őket ebben. Korábban közölte azt is, hogy joga van megbüntetni azokat a híveket, akik megsértik vallásuk előírásait: "Maguknak is megvannak a törvényeik a közúton és a városban is, és ha valaki nem tartja be azokat, megbüntetik őket. És én nem büntethetem meg a felekezetem tagjait? Csak hagyjam, hogy a fejemre nőjenek? Ha minden család azt tenné, amit csak akar, mi lenne a felekezettel?"

(Ballai Vince, origo)

You have no rights to post comments