Így is lehet: a koreai püspöki konferencia bocsánatkérésre és felelősségvállalásra szólította fel az államfőt
Jun Szogjol, Dél-Korea elnöke december 3-án váratlanul rendkívüli hadiállapotot hirdetett az országban. Televíziós beszédében az észak-koreai kommunista erők elleni védekezésre és az államellenes erők eliminálására hivatkozott. A parlament döntése és a lakosság felháborodása nyomán azóta a hadiállapotot feloldották. A történtek kapcsán nyilatkozatot adott ki a Koreai Katolikus Püspöki Konferencia.
December 3-án este 10 órakor Jun Szogjol elnök az állami televízió élő adásában hirdette ki a hadiállapotot. Az államfő azt mondta, hogy a demokráciát a hadiállapottal akarja megvédeni, hogy „felszámolja az Észak-Korea-párti erőket, és megvédje a demokratikus alkotmányos rendet”. Szöuli idő szerint hajnali 2 órakor a kihirdetett törvényt a parlamenti szavazáson 300 szavazatból 190-nel hatályon kívül helyezték. A szavazást az tette lehetővé, hogy a képviselők a hadsereg által elrendelt blokád ellenére összegyűltek az épületben.
Ugyancsak este 10 óra volt 44 évvel ezelőtt, amikor a dél-koreai hadsereg elnyomása 1980. május 18-án a kvangdzsui (Kwangju) mészárláshoz vezetett, válaszul az 1979-es és 1980-as eseményeket követő népfelkelésre. A Katolikus Egyház akkor és a mostani helyzetben is megszólalt.
A Koreai Katolikus Püspöki Konferencia december 4-én reggel kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Jun Szogjol elnök viselkedése, aki tagadja, ami létezik, és azt állítja, ami nem létezik, már nem lep meg minket. Azt kérdezzük magunktól: hogyan viselkedhet valaki így?” „A szükségállapot tegnap esti bevezetése bizonyára sok koreai embert nem hagyott aludni. Hacsak nincs sürgős szükség, az állam kormányzati és közigazgatási eljárásait normális úton és módon kell végrehajtani, és azokat az állampolgároknak tudomásul kell venniük.”
A nyilatkozatot a Koreai Katolikus Püspöki Konferencia szóvivője, Matthias Jonghun (Iong-hoon), az ország második legnagyobb egyházmegyéje, a szuvoni (Suwon) egyházmegye püspöke írta alá. A főpásztor november 27-én, a Hit és Szolgálat küldöttségével együtt (ez a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsának tagjaiból áll, amely a Katolikus Egyházat, a presbiteriánus egyházat, az Üdvhadsereget, az ortodox egyházat, az anglikán egyházat, az Isten Egyházát és a lutheránus egyházat foglalja magában) a római Szent Péter téren tartott általános kihallgatás végén találkozott Ferenc pápával. A küldöttség arra kérte a Szentatyát, hogy imádkozzon a Koreai-félsziget békéjéért, és látogasson el Phenjanba, hogy békésen közvetítsen a két Korea között.
„Mi, akik Krisztusban egységünket valljuk, különösen azok, akik átéltük a koreai háború tragédiáját, azért imádkozunk, hogy a jelenlegi feszültségek ne fajuljanak harmadik világháborúvá, és hogy a Koreai-félszigeten legyen béke. Legyen ez a fontos találkozó a béke és a Koreai-félsziget egyesítésének kiindulópontja” – hangsúlyozta a koreai küldöttség a pápával való találkozáskor.
A koreai katolikus püspökök által szerdán közzétett nyilatkozatban az áll: „Az alkotmányjogászok egyetértenek abban, hogy a rendkívüli állapot államfő általi kihirdetése számos törvényességi és eljárási problémát vet fel. Bár a rendkívüli állapotot parlamenti szavazást követően oldották fel, kérdéses, hogy az ügy elég súlyos és sürgős volt-e ahhoz, hogy indokolja egy ilyen, mindössze hat óra elteltével feloldott kihirdetést.”
„Sokan kérdezik az elnököt, hogy helyes volt-e 2024-ben statáriumot elrendelni, amelyet korábban csak a katonai rezsim idején vezettek be, miközben nem volt sem ellenséges külső invázió, sem látható háborús fenyegetés” – folytatják a püspökök, akik a nyilatkozat végén közvetlenül Szogjol elnökhöz fordulnak: „Feltétlenül szükséges, hogy az elnök személyesen lépjen a nép elé, hogy elmagyarázza, mi történt, őszintén kérjen bocsánatot tőle, és vállalja a felelősséget a hadiállapot bevezetésének és feloldásának folyamatáért. A demokráciánk nagy áldozatok árán jött létre. A Koreai Katolikus Egyház aktívan támogatja a népet, és kifejezi szolidaritását iránta, hogy megvédje demokráciánkat.” „Felszólítjuk az államfőt és a kormányt, hogy őszintén válaszoljon a Koreai Katolikus Egyház és a koreai nép kérésére” – zárul a közlemény.
Forrás: Fides
Kuzmányi István/Magyar Kurír
