Ferenc pápa: Ki kell menteni az embert a mai kort veszélyeztető nihilizmusból
November 21-én, a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma első plenáris ülésének résztvevőihez intézett beszédében a pápa a sokrétű kulturális változások időszakában a digitális technológia, a mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálatára és a reményre szólított. A világon nagy az egyenlőtlenség a gyerekek iskoláztatásában, ezt fel kell számolni. Meg kell szüntetni a szegénységet és a kirekesztést.
A világnak nem alvajárókra van szüksége, akik a már meglévő dolgokat ismételgetik, hanem új koreográfusokra, az emberben lakozó erőforrások új értelmezőire, új társadalmi költőkre – fogalmazott a Szentatya. – Nem kellenek olyan oktatási modellek, amelyek pusztán eredménygyárak, kulturális terv nélkül; olyanokra van szükség, amelyekkel olyan személyeket lehet képezni, akik segítenek a világnak új lapot nyitni, megszüntetve az egyenlőtlenséget, az elterjedt szegénységet és a kirekesztést. Ferenc pápa erre buzdította a nemrég két szentszéki testületből létrejött Kultúra és Nevelés Dikasztériuma első plenáris ülésének tagjait, akikkel november 21-én, csütörtökön délelőtt találkozott a Vatikánban.
Az iskolák, az egyetemek és a kulturális központok tanítsanak meg vágyakozni, szomjazni, álmokat dédelgetni.
Kulturális és nevelési gyakorlataink mérlegelésének és megváltoztatásának alapkritériuma legyen az elvárások minősége – hangsúlyozta a pápa.
Mit várunk valójában? Talán csalódás lesz az őszinte válasz: sikert, előrejutást a világ szemében, saját magunk megőrzését. Ez túl kevés – fogalmazott Ferenc pápa, majd Emily Dickinsont idézte e folyamat megnevezésére: „megmámorosodni a hajnaltól”. A nevelés és a kultúra küldetésében is ki kell tágítani a látóhatárt, meg kell telni belső vitalitással, kreatívnak kell lenni, kockáztatni kell. Nem szabad félnünk, mivel Krisztus vezet és kísér minket; és mert óriási kulturális és nevelési örökség van a birtokunkban. Meg kell szabadulnunk minden pesszimizmustól, mert az nem keresztényi.
Minden erőnkkel legyünk azon, hogy kihúzzuk az embert a nihilizmus árnyékából, amely talán a legveszélyesebb csapás a mai kultúrában, mert el akarja törölni a reményt. Ne feledjük: a remény nem csal meg, erőt ad.
Ferenc pápa elmondta: olykor vágyat érez arra, hogy a történelem mai szakaszába kiáltsa: „Ne feledkezz el a reményről!”, és kiemelte, hogy számít a Kultúra és Nevelés Dikasztériumának tagjaira abban, hogy a közelgő szentév felerősítse ezt a kiáltást.
A történelem eddigi korszakaihoz viszonyítva ma a legmagasabb az iskolába járó diákok száma. Bátorító adat, hogy mintegy 110 millió gyermek végzi el az alapoktatást. Sajnos azonban szomorú egyenlőtlenségeket is tapasztalunk: közel 250 millió gyermek és kamasz nem jár iskolába – figyelmeztetett a Szentatya. Hozzátette: erkölcsi kötelességünk megváltoztatni ezt a helyzetet. A kulturális népirtás ugyanis nem csak az örökség elpusztításával megy végbe;
az is kulturális népirtásnak számít, amikor elraboljuk a gyermekektől a jövőt, amikor nem adjuk meg nekik a lehetőséget arra, hogy megvalósítsák önmagukat.
A tudományos haladást és a technológiai újításokat tekintve óriási ugrások tanúi vagyunk, amelyek meghatározzák a korszakváltást. A digitális átállás folyamatát és a mesterséges intelligencia előretörését nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ez a jelenség kulcskérdések elé állít minket. Ezért a pápa arra kéri az egyetemi kutatóközpontokat, hogy tanulmányozzák a most zajló forradalmat, és világítsanak rá annak előnyeire és veszélyeire.
De félelemre semmi ok – hangsúlyozta a Szentatya. – Az összetett kulturális változások gyakran a legtermékenyebbek és legkreatívabbak az emberi gondolat fejlődése szempontjából. Az élő Krisztust szemlélve bátran tekinthetünk a jövőbe. Ne legyetek nyugdíjas nevelők, haladjatok mindig előre! – buzdította a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma első plenáris ülésének résztvevőit Ferenc pápa.
Forrás: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
