Gyerekek a képernyők előtt
Jelenleg a fiatalok akár a napjuk harmadát is képernyők előtt töltik, ami már az alsó tagozatosoknál meghaladja az iskolai órák számát. A túlzott internethasználat miatt kialakulhat alvászavar, depresszió, és összefüggésbe hozható az elhízással is. Sőt, vannak olyan mentális tünetek, amelyeket a TikTokozás miatt észlelnek magukon a tinédzserek, olykor tévesen...
...erről is beszélt az Indexnek Nagy Péter gyermekpszichiáter, aki a Bethesda Gyermekkórház most indított képernyőidő-csökkentő programjának szakmai vezetője, aminek során a szülők ingyenes tanácsokhoz juthatnak.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint a 2 éves gyerekek 4 százaléka már internetezik, a 3 éveseknek pedig 9 százaléka. Miközben egyre általánosabb a digitális babysitter alkalmazása, az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozta, hogy 2 éves kor alatt nulla képenyőidőre van szükség.
„A kisgyermekek alapvetően utánzással tanulnak szüleik viselkedéséből, aminek fontos része a szemkontaktus, a gesztusok. Ezt erősíti meg az a kutatás, amelyben kiderült, az építőkockák összerakásában kevésbé voltak sikeresek, amikor videón mutatták meg nekik” – ismertette Nagy Péter gyermekpszichiáter. A korai túlzott mértékű okoseszköz-használatnak kognitív visszamaradás lehet a következménye, ennek ellenére ma már az óvodások ötödének van okosórája, mobiltelefonja vagy saját tabletje, illetve minden második rendszeresen használja szüleiét.
Az idősebbek még több időt töltenek digitáliseszköz-használattal, a 8–12 év közöttieknél ez már naponta átlagban 5,5 órát jelent, 13 év felett pedig meghaladja az átlag 8 órát. A gyermekpszichiáter tapasztalatai szerint közülük sokan a függőség jeleit mutatják, semmi más nem köti le a figyelmüket, nehezen lehet őket a képernyőtől elszakítani. Az izgalmas, új élmények hatása az agyban dopaminszint-emelkedést, jutalomérzetet vált ki, s ezt még több inger, egyszerre több alkalmazás használatával tartják fenn, amit az online tevékenységek már nem elégítenek ki – részletezte a szakember.
Az emelkedő tendenciát azért is nevezte különösen aggasztónak, mivel mindez komoly hatással lehet a gyerekek egészségére: a mozgásszegény életmód következménye az elhízás, a folyamatos kékfényhatás alvászavarhoz vezethet, a túlzott közösségimédia-jelenlét pedig okozhat hangulatromlást, depressziót, impulzivitást. A kutatások szerint ezekkel a következményekkel már akkor számolni lehet, ha a képernyőhasználat szabadidejükben meghaladja a napi 2 órát.
A szülők sokszor nem tudják, hogy a gyerek szorongásos tüneteinek hátterében ez áll, és amikor a szakorvos rávilágít, sokan szeretnék csökkenteni a képernyőidőt. A Bethesda Gyermekkórház számukra indította a gyermekpszichológus módszertanával megalkotott ötalkalmas jelenlétet igénylő programot, ami a szegedi és pécsi szakklinikán is elérhető, valamint az érdeklődők e-book formájában is kaphatnak a hétköznapokban jól hasznosítható tanácsokat.
„A digitalizáció a modern világ természetes része, de ahogy az élelmiszereknél is tudatos döntéseket hozunk, úgy ezen a területen is vissza kell vennünk a kontrollt. A közös, mindenki számára kedvező, lehetőleg aktív családi tevékenységekkel az offline világgal és egymással is mélyülhet a kapcsolat” – hozta fel példaként a szakember. Mint rámutatott, a korlátok felállítása, képernyőmentes időszakok meghatározása szintén fontos, amit a felnőtteknek is követni kell. „Nehezen érhető el változás a gyereknél, ha a szülei kezében állandóan ott a telefon” – jegyezte meg a szakorvos.
Tikkelés a TikTok miatt
Nagy Péter megemlíette, hogy világszintű tendencia volt a Covid alatt a mentális problémák megemelkedése a gyerekek körében. „A járvány alatt idejük 80 százalékát az online térben töltötték, amikor is főleg serdülő lányoknál figyeltük meg az egyre gyakoribb, főleg akaratlan pislogás, izomrángás formájában megnyilvánuló tikkelést. Kiderült, hogy sok TikTok-videót néztek, aminek hatására maguk is produkálták a tüneteket” – ismertette. A közösségi média algoritmusa alapján a megnézett videókhoz hasonló tartalmakat dob fel a felhasználónak, ebből adódóan már az orosz–ukrán háború kitörése sok gyerekből szorongást váltott ki.
Most pedig új tendencia terjed, a serdülők autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat a közösségi média hatására, Nagy Péter megerősítette, hogy a szakorvosok is észlelték a jelenséget. A tizenévesek főleg review-tartalmakból tájékozódnak, ezek sorozata akár betegségtudatukat is növelheti. Az NMHH friss kutatása erre felfigyelve 127 fiatalt kért fel, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluenszere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitásdisszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél.
Kapcsolódó
A kitalált betegség tüneteiként olyanokat neveztek meg, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek: például a túlzott bevonódást a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciókat az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredését. Ennek hatására 44 százalékuk elhitte a VIDZ létezését, és csak 30 százalék vélte átverésnek. A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a téves öndiagnózisnak nagyobb az esélye, ha gyerekek érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, a képernyőidő csökkentésével ennek a kockázatát is mérsékelni lehet. A szakértőnek látszó tiktoker szavait hajlamosabbak evidenciának venni.
A tudatos médiafogyasztásra irányuló programok segítenek az online térben jobban eligazodni. Nagy Péter szerint a mindennapokban nagyobb problémát jelent, hogy a szülők szereznek téves információkat internetes kereséseik során. A tévhitek eloszlatása miatt egyre több orvos jelenik meg a közösségimédia-felületeken edukatív egészségügyi tartalmakkal. Egy kisvárosi pszichiáter videóit a TikTokon pár nap alatt több mint 400 ezren nézték meg.
(index.hu)
