Az Állami Számvevőszék jelentése a gyermekvédelemről
A Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját, a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók fizetése messze elmarad az átlagkeresettől, és van olyan intézmény, ahonnan tavaly a dolgozók több mint 80 százaléka kilépett – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) novemberben közzétett jelentéséből.
Az ÁSZ 66 oldalas jelentésében az állami fenntartású, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményeket ellenőrizte 2022 és 2023. december 31-e között. Ez azt jelenti, hogy a jelentés még az egész kegyelmi botrány, a gyermekvédelmi törvény módosítása és a gyermekvédelmi dolgozók ellenőrzése előtt készült. Az idén történtek ugyan ráirányították a figyelmet a gyermekvédelem egész rendszerét érintő hiányosságokra, de a jelentés szerint már a botrányok kirobbanása előtt is voltak problémák a gyermekvédelmi szakellátásban.
Nem mindenhol voltak adottak a körülmények a gyerekek egészséges fejlődéséhez
2023-ban a 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben éves átlagban 2573-an dolgoztak. Összesen 4044 férőhelyet tartottak fenn, éves átlagban 3304 gyermek vagy fiatal felnőtt ellátásáról gondoskodtak.
Az ÁSZ különös tekintettel vizsgálta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), a Gyermekvédelmi Központ Győr-Moson-Sopron Vármegye (GYKGY), a Gyermekvédelmi Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye (GYKB) és Cseppkő Gyermekotthoni Központ Budapest (CSGYK) tevékenységét. Ellenőrizte az ott folyó szakmai munkát, értékelte a programok végrehajtását és a gazdálkodás szabályszerűségét.
A jelentés főbb megállapításai pontokba szedve:
Az SZGYF a fenntartói és középirányítói feladatait nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el.
Az SZGYF főigazgatója nem segítette megfelelően a fenntartott gyermekvédelmi intézményeket, például nem adott elegendő szakmai ajánlást és módszertani útmutatót.
Az SZGYF a 2022. évi munkatervének teljesítéséről nem állított össze beszámolót.
A CSGYK nem megfelelően fizette ki az ellátott gyerekek zsebpénzét. Öt esetben kevesebb pénzt adott nekik, mint amennyi a minimum érték lett volna. A vizsgált gyermekvédelmi intézményeknél hiányosság volt az is, hogy több esetben nem tájékoztatták időben a gyerekek törvényes képviselőit.
A 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2023-ban kerekítve 450 ezer forint volt, amely jelentősen elmaradt a KSH által kimutatott 571 ezer forintos bruttó átlagkeresettől, annak mindössze 78,8 százalékát érte el. A Pest vármegyei és a fővárosi intézmények valamivel magasabb fizetést adtak, mint a vidékiek.
Az alacsony fizetés is hozzájárult ahhoz, hogy a 18 intézményből 2022-ben a munkatársak 30 százaléka (769 fő), 2023-ban 31,9 százaléka (822 fő) lépett ki. A budapesti Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ esetében ez az arány 2022-ben elérte az 53,8 százalékot, 2023-ban pedig a munkatársak 82 százaléka távozott.
A 2022-ben összesen kilépő 769 munkatárs helyére 838 embert tudtak felvenni, a tavaly távozó 822 ember helyére 856-t. Ehhez fontos kiemelni, hogy 2022 elején 400 álláshely betöltetlen volt, így a belépők magasabb száma csak enyhíteni tudott a munkaerőhiányon. Tavaly a betöltetlen álláshelyek száma így is 362 volt. A jelentés szerint esetenként az intézmények nem tudtak megfelelő speciális szakképzettséggel rendelkező munkatársat felvenni, például gyermekpszichológust.
A CSGYK, a GYKGY és a GYKB alapvető működési és gazdálkodási kereteinek kialakítása a feltárt hiányosságok mellett megfelelő volt. De az ÁSZ szerint az egyes telephelyek között nagyságrendi különbségek vannak, ami azt jelenti, hogy ugyanazért a szolgáltatásért eltérő térítési díjakat szabtak, így fennáll a kockázata annak, hogy az ellátottak esélyegyenlősége sérül. Miközben egyes intézményekben a férőhelyek kihasználtsága 90 százalékos volt, máshol a férőhelyek kevesebb mint kétharmadát töltötték be. Az elemzés feltárta, hogy a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények között a központi támogatás nem a fenntartott férőhelyekkel vagy az ellátottakkal arányosan oszlott meg.
Az ellenőrzött intézmények nem kaptak elegendő forrást a felújítási munkálataikhoz, a legszükségesebb feladatokat a saját megtakarításaikból kellett fedezniük. Ezzel veszélybe került a megfelelő színvonalú ellátás.
Mivel így nem teljesültek a személyi és tárgyi minimumfeltételek, a gyerekeknek sem tudták biztosítani a korukhoz és szükségleteihez megfelelő gondozást, több helyen nem voltak adottak az egészséges személyiségfejlődés feltételei.
Végül az ÁSZ több iránymutatást is megfogalmazott a jelentés végén, például arra szólította fel a Szociális és Gyermekvédelmi főigazgatóság főigazgatóját, hogy állítson össze egy intézkedési tervet, és azt a jelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül juttassa el az Állami Számvevőszéknek.
(telex.hu)
