Egyre több időt töltenek a gyerekek benti játékkal...
A Nagy-Britanniában élő óvodáskorú gyerekek átlagosan több időt töltenek benti játékkal, mint kintivel, és a lányok kevesebbet mennek ki, mint a fiúk. Ez elszomorító, mert a kicsiknek óriási szükségük lenne a szabadtéri játékra az izom és a mentális erő fejlesztése miatt. Jók a játszóházak, trambulinparkok, de nem tudják helyettesíteni a kinti játék jótékony hatásait.
Ha óvodáskorú gyerekek jóllétéről, boldogságáról van szó, elsőrangúan fontos a szabad levegőn töltött idő és játék, a legjobb persze a kettő ötvözete. Nincs is boldogabb kisgyerek annál, mint aki kint homokozik, bújócskázik, mászókázik, kergetőzik, mégis egyre kevesebbet vannak kint a picik is. Az óvodában azért, mert ősszel-télen macerás az öltöztetés, otthon azért, mert lusták a szülők, vagy túlféltik a gyerekeket. Ha a kicsik önállóan intéznék a felöltözést, biztos, hogy minden idejüket kint töltenék – ha nincs valami olyan okoskütyüjük, amivel bent is elvannak, de óvodásoknak nincs, ugye? Nyugtassanak meg, hogy nincs.
A korai évek fizikai aktivitása az egészséges fejlődéshez kapcsolódik: minél többet van kint a kisgyerek, annál nagyobb az esélye a (későbbi) elhízás elkerülésére, a motoros készségek megfelelő fejlődésére, a kardiometabolikus egészségi mutatók ideális alakulására. De a csontok ásványianyag-sűrűségének és tartalmának megszilárdítására is, ahogy a gerinc stabil tartására. A gerinc melletti izmok úgy tudnak fejlődni és erősödni, ha munkában vannak, és fixálniuk kell magukat. Épp erre jó a fára mászás, csimpaszkodás, egyensúlyozás, kötélhúzás. A stabil gerinc fontos a jó testtartáshoz és a gerincferdülés elkerüléséhez.
Miért jobb kint, mint bent?
A kinti játékok végül is funkcionális saját testsúlyos gyakorlatok, amelyek fejlesztik a vázizomzat erejét, és kialakítják a testkontrollt, a testtudatot. A futás, ugrás a motorikus készségeket javítja, és azért jobb a szabadban, mint bent, mert a levegőn minden érzékük bekapcsol, és csökken a stressz-szint. Plusz hozadék, hogy a természetben sokkal jobban használják a fantáziájukat, mert minden kis fadarabba egy világot láthatnak, bogarak harcát, Mikulást a bokor alján. Ezzel szemben a kész, benti játékok, játszóházak nem bíznak semmit a képzeletre. A természetben a veszélyérzetüket is tesztelhetik.
Mégis egyre kevesebbet vannak a kicsik a szabad levegőn, egy új felmérés szerint pedig szignifikáns különbség van a lányok és a fiúk kint tartózkodása között.
A játék az agyat felfedezésre serkenti, új tapasztalatokra lehet vele szert tenni, a fantáziát is aktivizálja, erősíti a szociális készségeket, és lehetőséget teremt a szabad mozgásra. Hát még ha a szabadban teszik mindezt! Persze a szakemberek azt ajánlják, az ovisok naponta legalább 3 órát legyenek kint fizikai aktivitás közben.
Ország, város, fiú, lány
Az új brit-szigeteki felmérés (Angliában, Skóciában és Walesben) a kisgyerekek tevékenységeit vizsgálta arra fókuszálva, hogy milyen gyakran játszottak különböző helyszíneken, mennyi ideig és milyen játékkal. A válaszadó szülők egy sor kérdést töltöttek ki a szociodemográfiai és földrajzi jellemzőkkel kapcsolatban, olyanokat például, hogy hány éves a gyerek, milyen nemű és etnikai hovatartozású, hányadik a családban, milyen területen él (városi/vidék), van-e tanulási zavara, testi fogyatékossága, és milyen a családjának társadalmi státusza. Ezek a változók is befolyásolták a kintlét mennyiségét.
A játékkal eltöltött összes óra korrelált a szabadban eltöltött idővel. Ha a gyerek nincs az óvodában, akkor átlagosan napi 4 órát tölt játékkal, és ebből 1 óra 45 perc szabadtéren történt. A gyerekek több időt töltenek otthon játékkal, mint bárhol máshol, de ha nem otthon vannak, akkor játszótereken, ezt követték a parkok vagy játszóházak, vagy (évszaktól függően persze) valamilyen víz mellett. A szabadban eltöltött teljes idő tekintetében a gyerek neme és etnikai hovatartozása volt szignifikáns előre jelző tényező, itt derült ki, hogy a lányok kevesebb időt töltöttek a szabadban játékkal, mint a fiúk.
A kint töltött idő különbségei hosszú távú következményekkel járhatnak a lányok egészségére nézve, ha fizikai aktivitásuk alacsonyabb, akkor nagyobb az érzelmi problémák, például a szorongás és a depresszió előfordulásának kockázata, mint a fiúknál. A miértek bizonytalanok a nemi eltérések terén, de a szocializáció és a sztereotípiák, a szerepek már jelen vannak az óvodáskorú gyermekekben. például a lányoknak jobban kell vigyázniuk a ruhájukra, és a fiúknál alapvetőbb a kinti játék, szaladgálás, mászás, bandázás és bunkizás, mint a lányoknál.
A beszámolók szerint a kisebbségi etnikai csoporthoz tartozó gyermekek összességében kevesebb időt töltenek játékkal, és kevesebbet vannak a szabadban.
A tanulság tehát, hogy minél többet van kint a gyerek, annál jobb lesz a testi-lelki egészsége. Óvodásoknál ez mindennél fontosabb, de a nagyobb gyerekeknél is jobb egy hócsata, bújócska, hintázás vagy séta, mint a telefonon lógás. Annál is inkább, mivel rengeteg túlsúlyos gyerek él Magyarországon, persze, hisz „egy kicsi mozgás mindenkinek kell”. 2018-ban 20 000 súlyosan elhízott gyerekről tudtak, ez a szám azóta biztos, hogy óriásit nőtt a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt.
(index.hu)
