Miért szegény az egyik ország és gazdag a másik?
A 2024-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat az állampolgárságát nézve török és amerikai, nemzetiségre örmény Daron Acemoglu és két brit munkatársa, a vele együtt szintén az MIT-n tanító Simon Johnson, valamint a Chicagói Egyetemen dolgozó James Robinson kapták, annak a vizsgálatáért, hogy miért szegény az egyik ország, és miért gazdag a másik.
A három kutató azt tanulmányozta: azért gazdagabbak-e a jómódú országok, mert a társadalmi és gazdasági intézményrendszerük ezt támogatja, vagy épp fordítva, egy gazdag hely engedhet meg magának olyan társadalmi rendszert, mint amilyen a világ jómódú részein létezik? Mindennek a tanulmányozása közben rábukkantak még egy izgalmas összefüggésre: az elmúlt ötszáz évben ahova megérkeztek az európaiak gyarmatosítóként, ott minél nagyobb volt a gyarmatosítók erőszakos vagy hirtelen betegség miatti halálozási aránya, annál kisebb a mai egy főre jutó GDP. Miért? Hol van itt az ok-okozati kapcsolat?
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesei bemutatták, hogy mi Kelet-Európában azért vagyunk szegényebbek a nyugatiaknál, mert az elitünk legalább 700 éve azt tehet meg, amit akar; hogy az egykori gyarmatok közül azok lettek gazdagok, ahol demokráciaszerűséget hoztak létre az első érkező európaiak; és hogy van jó sok helye a világnak, ahol az uralkodó réteg átadja másnak a hatalmat, hogy aztán az újak ugyanolyan elnyomó rendszert hozzanak létre...
(hvg.hu)
