Ferenc pápa levele a közel-keleti katolikusoknak: Veletek vagyok, imádkozom értetek!
Október 7-én – a Hamász által tavaly elkövetett véres támadás évfordulóján – a Szentatya levelet küldött a közel-keleti katolikusoknak, melyben elítéli a konfliktust, és kifejezi közelségét mindenkihez, aki a háborútól szenved:
„Egy évvel ezelőtt fellángolt a gyűlölet; nem aludt ki, hanem erőszakspirálba torkollott, mert a nemzetközi közösség és a legnagyobb hatalmú országok szégyenteljes képtelenséget mutattak arra, hogy elhallgattassák a fegyvereket és véget vessenek a háború tragédiájának.” A pápa arra bátorít mindenkit, hogy „a fegyvertelen béke erejének” tanúja legyen.
Az alábbiakban a Szentatya teljes levelének fordítását közreadjuk.
Kedves Fivéreim és Nővéreim!
Gondolok rátok és imádkozom értetek. Szeretnélek elérni benneteket ezen a szomorú napon. Egy évvel ezelőtt fellángolt a gyűlölet; nem aludt ki, hanem erőszakspirálba torkollott, mert a nemzetközi közösség és a legnagyobb hatalmú országok szégyenteljes képtelenséget mutattak arra, hogy elhallgattassák a fegyvereket és véget vessenek a háború tragédiájának. Folyik a vér, folynak a könnyek; nő a harag, a bosszúvággyal együtt, de szemlátomást csak kevesen törődnek azzal, amire a legnagyobb szükség van, amit az emberek akarnak: a párbeszéddel, a békével.
Fáradhatatlanul ismétlem, hogy a háború vereség, a fegyverek nem építik, hanem elpusztítják a jövőt, az erőszak sosem hoz békét. A történelem bizonyítja ezt, mégis úgy tűnik, hogy a konfliktusokkal telt megannyi év semmit sem tanított nekünk.
És ti, fivéreim és nővéreim Krisztusban, akik azokon a helyeken laktok, amelyekről a Szentírás a legtöbbet beszél, egy kis, védtelen, békére szomjazó nyáj vagytok. Köszönöm azt, amik vagytok, köszönöm, hogy földeteken akartok maradni, köszönöm, hogy mindenek ellenére tudtok imádkozni és szeretni. Isten által szeretett vetőmag vagytok.
És ahogyan a föld által befedett és látszólag megfojtott mag mindig tud utat találni felfelé, a fény felé, hogy gyümölcsöt teremjen és életet adjon, úgy ti sem hagyjátok, hogy elnyeljen a körülöttetek terjedő sötétség, hanem
szent földjeitekbe ültetve a remény csíráivá váltok, mert a hit fénye arra vezet benneteket, hogy tanúságot tegyetek a szeretetről, miközben mások gyűlöletről beszélnek, tanúságot tegyetek a találkozásról, miközben terjed a konfliktus, tanúságot tegyetek az egységről, miközben minden egymásnak feszül.
Atyai szívvel hozzátok fordulok, Isten szent népe; hozzátok, ősi, ma „vértanúnak bizonyuló” egyházaitok gyermekei; hozzátok, béke magvai a háború telében; hozzátok, akik hisztek a „szelíd és alázatos szívű” Jézusban (Mt 11,29), és benne a fegyvertelen béke erejének tanúivá váltok.
A mai emberek nem képesek megtalálni a békét, nekünk, keresztényeknek pedig nem szabad belefáradnunk abba, hogy Istentől kérjük azt. Ezért biztattam mindenkit arra, hogy ma imanapot és böjti napot tartsunk. Az ima és a böjt a szeretet fegyverei, melyek megváltoztatják a történelmet, és legyőzik egyetlen igazi ellenségünket: a gonoszság lelkét, mely háborút szít, mert „gyilkos kezdettől fogva”, „hazug és a hazugság atyja” (Jn 8,44).
Kérem, szenteljünk időt az imádságnak, és fedezzük fel újra a böjt üdvös erejét!
Van egy dolog a szívemben, amit szeretnék elmondani nektek, fivéreim és nővéreim, de az összes felekezethez és valláshoz tartozó férfinak és nőnek is, akik a háború őrületétől szenvednek a Közel-Keleten: közel vagyok hozzátok, veletek vagyok!
Veletek vagyok, Gáza sanyargatott és kimerült lakosai, akik mindennap jelen vagytok gondolataimban és imáimban.
Veletek vagyok, akik kénytelenek voltatok elhagyni otthonotokat, iskolátokat és munkahelyeteket, akik kénytelenek vagytok célt keresve bolyongani, csak hogy a bombák elől meneküljetek.
Veletek vagyok, édesanyák, akik halott vagy sebesült gyermekeiteket nézve könnyeket hullattok, ahogyan Mária nézte Jézust; veletek vagyok, kicsinyek, akik a Közel-Kelet nagy földjein éltek, ahol a hatalmasok ármánykodásai elveszik a jogotokat ahhoz, hogy játszatok.
Veletek vagyok, akik féltek felnézni, mert tűz zúdul az égből.
Veletek vagyok, akiknek nincs hangotok, mert oly sokat beszélnek tervekről és stratégiákról, de keveset azoknak a konkrét helyzetéről, akik a háborút elszenvedik, arról, amit a hatalmasok másokra kényszerítenek; rájuk viszont Isten szigorú vizsgálata vár (vö. Bölcs 6,8).
Veletek vagyok, akik békére és igazságosságra szomjaztok, akik nem adjátok meg magatokat a gonosz logikájának, és Jézus nevében „szeretitek ellenségeiteket, és imádkoztok üldözőitekért” (vö. Mt 5,44).
Köszönetet mondok nektek, béke gyermekei, mert vigasztaljátok Istennek az emberi gonoszságtól megsebzett szívét.
Köszönetet mondok mindazoknak szerte a világon, akik segítenek nektek; és kérem azokat, akik gondoskodnak bennetek az éhező, beteg, idegen, elhagyott, szegény és szűkölködő Krisztusról, hogy nagylelkűen folytassák. És köszönetet mondok nektek, püspök- és paptestvéreim, akik Isten vigasztalását viszitek az emberi magányokba. Kérlek benneteket, nézzetek a szent népre, melyet szolgálnotok kell, engedjétek, hogy megérintse szíveteket, és híveitek kedvéért hagyjatok magatok mögött minden megosztottságot és nagyravágyást.
Fivéreim és nővéreim Jézusban, megáldlak és szeretettel ölellek benneteket. A Szűzanya, a Béke Királynője oltalmazzon, Szent József, az Egyház védőszentje védelmezzen benneteket!
Kelt Rómában, a Lateráni Szent Jánosnál, 2024. október 7.
Testvéri szeretettel:
Ferenc
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
