Egyházi 1% - akiknél csökkent és akiknél nött, és néhány tanulság
Tíz éven át folyamatosan emelkedett a két nagy történelmi egyház számára az adójuk egy százalékát felajánló személyek száma, ám idén megszakadt ez a folyamat. A katolikusoknál csaknem 25 ezer fő tűnt el a 2023-as adóévben, a nála jóval kisebb református egyháznál pedig 18 500, és ez azért is különösen figyelemre méltó, mert ehhez a távozóknak aktívan lépniük kellett – ha ugyanis nem csinálnak semmit, akkor az egyházak számára tett korábbi 1 százalékos szja-felajánlást automatikusan meghosszabbítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
A katolikusoknál a lemorzsolódás 3, a reformátusoknál 5 százalékot tett ki – még ennél is nagyobb, 6 százalékos csökkenést regisztrált viszont a harmadik, a kormánypártokhoz is sorolt egyház, a Németh Sándor vezette Hit Gyülekezete. Igaz, náluk már évek óta folyamatos a csökkenés: míg 2020-ban összesen 40 677 adózó rendelkezett a javukra, legutóbb már csak 33 928. Érdekes módon a távozók ellenére a felajánlott összeg nőtt (a katolikusoknál 6 milliárd 42 millió forintról közel 7 milliárdra, a reformátusoknál 2,6 milliárdról 2,9 milliárdra), de ez alighanem az infláció miatt megemelt fizetéseknek köszönhető. A 15, illetve 11 százalékos növekedés alatta van a tavalyi, végül 17,6 százalékra rúgó magyar inflációnak. A katolikus egyház aktuális botrányai, a Bese-ügy és a két pedofíliával vádolt pap esete értelemszerűen még nem látszik a számokban, azok hatásai a jövő évi statisztikában mutatkozhatnak meg.
Más ismert felekezetek viszont növekedést jegyezhettek fel a támogatók számában is a 2023-as adóévben: az Evangéliumi Testvérközösség javára rendelkezők száma egy év alatt 26,7 százalékkal gyarapodott (idén 92 963 fő összesen 1 milliárd 41 millió forintnyi adót juttat nekik), bár emögött vélhetően nem vallási buzgalom, hanem az Iványi Gábor és közössége iránt érzett szolidaritás áll. Jelentős ugrás van a Krisna-tudatú híveknél (8,8 százalékos emelkedés, összesen 93 621 fő és 906 millió forint), valamint szerényebb mértékben, de növekedett a Magyarországi Evangélikus Egyház támogatóinak száma is. Ők 1 314 fővel gyarapodva 93 895 adózót tudtak megszólítani és 904 millió forintot utal a számlájukra a NAV. Érdekesség, hogy az utóbbi három közösség gyakorlatilag holtversenyben van a 3. legnagyobb támogatottságú magyarországi egyház címéért.
333 fővel többen támogatják tavalyhoz képest a baptistákat (56 627 fő, 545 millió forint), gyakorlatilag stagnálnak az unitáriusok (4 746 fő, 55 millió forint) és az izraeliták (12 785 fő, 163 millió forint). Bár meglehetősen széttöredezetten, de sokan vannak a buddhisták is: 14 olyan támogatott szervezetet találtunk, amelyiknek a nevében benne van a Buddha szó, ők összesen közel 90 ezer felajánlótól 908 millió forinttal lettek gazdagabbak.
Összességében elmondható, hogy egy átlagos magyar adózó 9 ezer forint körüli összeget juttatott az általa kedvelt egyháznak. Ebből felfelé a koreaiak magyarországi és közép-európai keresztény gyülekezetének tagjai lógnak ki legjobban. Nincsenek sokan, de az összesen 881 adózó 14 millió forintot juttatott egyházának, így 15 891 forint jut egy támogatóra. A legkevesebb adót továbbra is a Hit Gyülekezetének tagjai fizetik be: az ő átlaguk alig 5776 forint, harmada a koreai és fele az Iványi Gábort támogató adózókénak. (hang.hu)
Érdemes elgondolkodnunk a számokon. Ahol nőtt az 1%-os felajánlók számat, ott valószínű, hogy személyes döntések állnak, túl a megszokott automatizmusokon. Azaz tudatosan, valamilyen elkötelezettségből döntöttek mellettük. Iványi Gáboréknál a szegények között végzett munkájuk és az ellenük irányuló üldözés sok ember szívét megnyitotta. Na de miért nőtt az evangélikusoké, miközben csökkent a katolikus és református 1%? Talán nem hibázunk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy Fabinyi Tamás szelíd és visszafogott, a hatalomtól távolságot tartó és a nagy zabrálástól távol maradó magatartását látjuk az egyik oknak. Aztán az is látható, hogy egyes kis gyülekezeteké, ahol komoly missziós munkát végeznek, ott nőtt a támogatók száma. Sajnos ahol csökkenés mutatkozik, az is tudatos döntések következménye (levonva a halálozások számát, ami a két nagy egyháznál számottevő lehet). Azaz többen úgy döntöttek, hogy sem a katolikus, sem a református egyházat, sem a Hit gyülekezetét nem támogatják tovább. (A Hit gyülekezete esetében az is érdekes, hogy miközben ők a "bővölködés evangéliumát" hirdetik, és azt, hogy náluk a gazdagodás kulcsa, közben a legkisebb adóösszeget fizetik be...) Ez az a három egyház, amelyik nyíltan és erősen odakötötte szekerét a most regnáló politikai kurzushoz, élvezve annak minden anyagi előnyét és szótlanul hagyva a problémás dolgokat... - (szerk)
