Továbbra is késik a "zöld átállás"
A megújuló energiatermelés nem tudott lépést tartani a világ energiafogyasztásának növekedésével, akkor milyen energiából fogyasztott el többet a világ? Természetesen fosszilis energiából. 2023-ban rekordszintet ért el a globális olajfogyasztás (napi 100 millió hordó felett), ahogy – 2022 után ismét – történelmi csúcsot döntött a szénfogyasztás is.
De még az ipari recesszió miatt nyomás alatt lévő globális gázfogyasztás is emelkedett, nem csökkent 2022-höz képest: ahogy a hét százalékkal eső európai fogyasztást ellensúlyozta Kína és India hét-hét százalékos fogyasztás növekedése. Itt belefutunk az egyre markánsabb gazdaságföldrajzi, gazdaságpolitikai különbségek problematikájába: a globális szénfogyasztás 80 százalékát öt ázsiai ország adja, ebből kettő Kína és India. Egyelőre gyors ütemben növelik, nem csökkentik szénerőműveik számát.
Az olaj esetében pedig Ázsia mellett ott van az amerikai kontinens is: az Egyesült Államok újabb történelmi rekordot ért el olajtermelésben (8,5 százalék emelkedés a világ legnagyobb termelőjétől) és gáztermelésben is (4,2 százalék emelkedés). Dinamikusan növekszik és globálisan egyre jelentősebb a dél-amerikai államok olajtermelése is, Guyanától Brazíliáig. Teljesen más utat követnek, mint Európa, ahol a fosszilis energiahordozók elleni politikai hadjáratok után az olajfogyasztás 77 százaléka, a gázfogyasztásnak pedig a 85 százalékát importból elégítik ki.
Összességében a világ többlet energiafogyasztásának kétharmadát a fosszilis energiatermelés adta 2023-ban, a teljes energiafogyasztásának pedig a 82 százalékát.
(index.hu)
