Egy ateista, akit a torinói lepel térített meg

Kategória: Cikkek, írások Megjelent: 2024. augusztus 25. vasárnap

David Rolfe filmrendező bevallottan ateista volt, amikor nekilátott, hogy dokumentumfilmet készítsen a történelem egyik legtiszteltebb vallási ereklyéjéről, a torinói lepelről, és aki be akarta bizonyítani, hogy a torinói lepel hamisítvány, most már „meg van győződve” arról, hogy ez az a szövet, amelybe Jézust temették. A brit filmrendező 1978 óta dokumentálja a torinói leplet, megörökítve a vászon eredetiségének bizonyítását célzó több évtizedes tudományos kutatást.

Az 1978-as filmmel a rendező arra vállalkozott, hogy tudományos alapossággal cáfolja, hogy a szöveten maradt testsziluett-lenyomatok Jézus vagy egy hozzá hasonló férfi vérétől származnak.
Projektje végére azonban olyannyira meggyőződött annak hitelességéről, hogy áttért a kereszténységre, és azóta több dokumentumfilmet készített és könyvet is kiadott a lepelről.
A hosszú leplen egy egy 170 centiméter magas, beesett szemű férfi halvány, barnás színű lenyomata látható, testének különböző részein sebekkel, amelyek megegyeznek a Jézus keresztre feszítése során elszenvedett sérülésekkel. A lepel nem mutat olyan tinta- vagy festéknyomokat sem, amelyek hamisítványra utalnának - nincs látható nyoma semmilyen tintának, festéknek, foltnak vagy pigmentnek.
A Biblia szerint Arimathiai József vászonlepelbe burkolta Jézus testét, és új sírba helyezte.
Rolfe egymillió dolláros díjat tűzött ki annak, aki képes rekonstruálni a lepel lenyomatát anélkül, hogy tinta, festék vagy más szerek nyomai látszódnának rajta. Nemrégiben az Egyesült Államokban is meghirdette a versenyt. Bár magát a British Museumot is megkereste az ügyben, nem próbálkoztak a reprodukcióval.
Rolfe a DailyMail.com-nak elmondta, hogy hazájában, Nagy-Britanniában, még senki sem pályázott a díjra, de az Egyesült Államokban sem.  
A brit filmes azok közé tartozik, akik azt gondolják, hogy ez valóban Jézus halotti leple, amelybe keresztre feszítése után a holttestét beburkolták, a vérfoltok szövetbe ivódását, beleégését pedig a feltámadás ereje okozta.
A leplen ugyanis semmilyen külső beavatkozás nyomai nem kimutathatóak, sem tinta- vagy festék-, sem pigmentmaradványok, viszont a foltokban megmaradt vér összetétele, hemoglobin-, bilirubin-, immunglobulin- és albumin-összetevői felismerhetőek – az Institute of Crystallography szakértői 2017-ben kimutatták, hogy a leplen valóban vérnyomok találhatóak, mégpedig egy kínzás során elhunyt férfi vére:  olyan anyagokat (kreatinin vagy ferritin) azonosítottak, amelyek általában olyan betegek vérében fordulnak elő, akik súlyos traumát szenvednek el.
Rolfe megvizsgáltatta sebészorvosokkal is anyag által megörökített negatívot, és a szakemberek kimutatták: a vérnyomok teljesen tükrözik a Jézus halálát datáló evangéliumi leírásokban foglaltakat. Dr. Robert Bucklin megerősítette, az áldozatot keresztre feszítették, és fulladásos halált halt, mert a lábánál fogva szögezték össze.
Tovább magyarázta, hogy ebben a helyzetben a sebekből származó vér egy bizonyos módon csorog lefelé a testen.
A közelebbi vizsgálat a folt intenzitásának különbözőségét mutatja, ami kétféle folyadék jelenlétére utal, az egyik vérből áll, a másik pedig vízre hasonlít.
„A seb felső síkjában egy tojásdad bőrhiba található, amely egy éles szúróeszközzel létrehozott áthatoló nyomra jellemző. A Biblia azt állítja, hogy egy római katona átszúrta Jézus oldalát, hogy megbizonyosodjon arról, hogy meghalt a kereszten, mielőtt eltávolította volna arról.
Dr. Bucklin jelentése azt is megállapította, hogy a lepel hátsó képén „traumás sérülések láthatóak, amelyek a vállrészektől a hát alsó részéig, a fenékig és a vádli hátuljáig terjednek”.
„Ezek a képek kétfelé ágaznak, és úgy tűnik, hogy valamilyen korbácsként alkalmazott tárgy okozta őket, amely súlyzó alakú lenyomatokat hagyott a bőrön, amelyekből vér szivárgott ki” - folytatta a tudós. „A sérülések iránya oldalról középre és lefelé mutat, ami arra utal, hogy az ostort valaki az egyén mögött állva alkalmazta”.
Rolfe több mint 90 dokumentumfilmet készített pályafutása során, de elmondása szerint a legutóbbi, 'Ki lehet ő?' című filmje tette rá a legnagyobb hatást.
A filmrendező elmondta, hogy rájött, hogy a torinói lepel olyan, mint egy fotónegatív, amelyet egy adott papírra fény formájában rávetődő energia hoz létre, hogy képet hozzon létre.
„Hatalmas mennyiségű energiát használtak fel, és ennek része volt a fény is, és ez nem kémiai reakció volt.
Ez egy perzselés volt, de alapvetően nagyon hasonló volt ahhoz, amit a saját sötétkamrámban csináltam.
A megperzselt leplet ahhoz hasonlította, mintha egy vasalót túl sokáig hagynánk egy ruhadarabon. Ha néhány másodpercig hagyjuk rajta a vasalót, nem hagy nyomot maga után, de ennél tovább, és a deszka megperzselődik, ami átmegy a ruhán.
Ez van a leplen - mondta. Csak a lepel rostjának a teteje az, ami valójában megperzselődött. A szál többi része nem perzselődött meg, mert [az energiakitörés] olyan erős és gyors volt.
"Ezt csak egy olyan folyamat okozhatta, amit nem tudunk megérteni, mert ez volt az, ami a kereszténységet teremtette. Ez volt a feltámadás. Egy halott ember volt, aki életre kelt, és ez egy csoda volt."
(DailyMail/Hetek)

You have no rights to post comments