Az allergiák okairól és kezelésükről
Az allergia sokak mindennapjait megkeseríti: a tavaszi-nyári időszak pollenjei, az állatszőrök és a por rengeteg embernél okoz kellemetlen reakciókat. Azt azonban kevesen tudják, pontosan miért alakulnak ki az allergiás tünetek, és a megfelelő kezelési módszerekkel sincsenek tisztában.
Sok hűhó semmiért: immunrendszerünk túlműködése
Az allergiás reakciókat az immunrendszer túlműködése okozza: ilyenkor a testünk alapvetően ártalmatlan anyagokat érzékel veszélyforrásként, és megteszi a szükséges intézkedéseket a betolakodók ellen. Immunrendszerünk feladata a külső veszélyforrások elleni védekezés: allergia esetén azonban a testünk veszélytelen anyagok ellen is harcba száll.
Allergénnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat kiváltják. Gyakori allergének a pollenek, az állatszőr, a por, a rovarcsípések, a penészgomba, az ételek különböző típusai és a gyógyszerek is.
Az allergiás reakciókat legtöbbször a hízósejtekből felszabaduló hisztamin okozza. Ez az anyag felelős a jellemző tünetekért: a tüsszögésért és a csalánkiütésért. A hisztamin okozza egyébként a szúnyogcsípés miatti viszketést is: a hatására vérbőség alakul ki a csípés körül, ami viszketéssel jár.
Nem csak a hisztamin okozhat allergiás reakciókat, és a tünetek is nagyban eltérhetnek az allergének típusától függően: nézzük, mi történhet allergia esetén!
Az ártalmatlantól az életveszélyig
Az allergiák tünetei széles skálán mozognak: a csupán kellemetlenséget okozó szénanátha és az életveszélyes állapotok közé tartozó anafilaxiás sokk is lehet allergiás reakció.
A leggyakoribb tünet egyértelműen a szénanátha: felmérések szerint ez a kellemetlen állapot világszerte a populáció 10-30 százalékát érinti. A szénanáthát minden esetben allergének okozzák: szaknyelven allergiás náthának, illetve rhinitis allergicanak is nevezik. A szénanáthának alapvetően két típusát különítjük el: a szezonálisat, ami csupán egy adott évszakban érinti a beteget, illetve a perreniálisat, ami egész évben fennáll. A szezonális szénanáthát az évszakra jellemző növényekből vagy gombákból felszabaduló pollenek és spórák okozzák, a perreniális szénanátháért pedig évszaktól függetlenül megtalálható allergének felelősek, mint például az állatszőr, a por vagy a penész.
A szénanátha tüneteiért a hisztamin felelős: ez az anyag okozza a duzzanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást az orrüregben, a szemben és a légutakban. Testünk ilyenkor veszélyes invazív anyagként érzékeli az allergént, ezért mindent megtesz, hogy az ne kerülhessen a szervezetbe: ezért tüsszögünk és könnyezünk szénanátha esetén.
Az allergiás tünetek jelentkezhetnek gyomorbántalmak formájában is: a rendszeresen előforduló hasi fájdalom, hasgörcs, hányás vagy hasmenés szintén jelezhet allergiát. Az ételallergiáknak gyakori, de nem kizárólagos tünetei a bélrendszeri panaszok, amelyeket szintén a hisztamin okoz. A leggyakoribb allergén ételek közé tartozik a tejfehérje (kazein), a tojás, a mogyoró, a szója, a dió, a kagyló és az eper. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az ételallergia nem csupán hasi panaszokat okozhat: az allergiás reakció jelentkezhet szénanátha, csalánkiütés, illetve anafilaxiás sokk formájában is.
A csalánkiütés, orvosi nevén urticaria szintén gyakori allergiás reakció: egyes felmérések szerint a lakosság csaknem 20 százalékát érinti. A csalánkiütés a csalánnövény által okozott csípésekre emlékeztet: a bőrön piros, viszkető duzzanatok jelennek meg, súlyos esetben akár az arcon, a szemhéjon vagy a nyelven, légzési nehézségeket okozva. A csalánkiütést szintén a hisztamin okozza, a szúnyogcsípéshez hasonlóan. Jellemzően a gyógyszer-, illetve ételallergiák váltják ki a csalánkiütés megjelenését, de ez a reakció jelezhet bőrallergiát is.
Az anafilaxiás sokk ritka, ámde széles körben ismert és veszélyes allergiás válaszreakció, ugyanis a légzés megállásával és a keringés összeomlásával is járhat. Ugyanakkor sokféle tünet jelezhet anafilaxiát: az eddig felsorolt allergiás reakciók is közéjük tartoznak. Az anafilaxiát legtöbbször étel-, illetve gyógyszerallergia okozza, de előfordulhat rovarcsípés-allergia esetén is. A tünetek jellemzően közvetlenül az allergénnel való érintkezés után jelentkeznek, de előfordulhat, hogy akár több órával késleltetve jelennek meg. Van, hogy a reakció egymás után kétszer, 6-12 óra eltéréssel tapasztalható. Anafilaxiás tünetek során minden esetben orvosi beavatkozásra van szükség: amennyiben anafilaxiát tapasztalunk, haladéktalanul értesítsük a mentőket!
Mit tehetünk az allergiás tünetek ellen?
A legtöbb allergiás panaszt a hisztamin okozza, ezért antihisztamin-tartalmú készítmények szedésével jelentősen mérsékelhetjük a tünetek súlyosságát. Szénanátha, csalánkiütés és gyomorpanaszok esetén is segíthetnek az antihisztaminokat tartalmazó gyógyszerek, ugyanis ezek közvetlenül a tüneteket okozó hisztamin mennyiségét csökkentik. Többféle antihisztamin-hatóanyagú gyógyszer kapható Magyarországon: amennyiben az egyik nem működik, érdemes más készítménnyel próbálkozni. A régebbi típusú antihisztaminok okozhatnak fáradtságot, azonban az új generációs gyógyszereknél már ez a mellékhatás sem gyakori.
Anafilaxiás sokk esetén a combizomba adott adrenalin-injekció segíthet: a súlyos allergiás reakciókra hajlamos betegeknek kötelező ebből legalább két darabot állandó jelleggel maguknál tartani. A gyermek- és háziorvosi rendelőkben is hozzájuthatunk adrenalin-injekcióhoz. 2022 májusában nagy port kavart az az eset, amely során egy óvodás gyermek anafilaxiás sokk jeleit mutatta: óvónője hamar felismerte a tüneteket, és adrenalin-injekció beadásával vélhetően megmentette a gyermek életét. Ezt követően széles körű kampány indult, hogy minden nevelési intézménybe kerüljön készenlétbe adrenalin-injekció.
Az allergia egyes típusai hosszú távon is gyógyíthatók immunterápia segítségével: ez a módszer gyakori allergének, mint például a poratka-, a parlagfű-, az állatszőr- és a nikkelérzékenység esetén alkalmazható. Az immunterápia szájon át szedhető gyógyszerekkel, illetve injekciókkal is kivitelezhető. Célja az immunrendszer megerősítése, hogy az ne érzékelje az ártalmatlan allergén anyagot veszélyforrásként.
(startlap.hu)
