Új orosz szabotázs-akciók Európában
Idén nyáron rejtélyes behatolók törtek be finn víztornyokba és víztisztító telepekre. Nem loptak el semmit, ami nem meglepő, hiszen ezekről a helyekről nem sok mindent lehetne ellopni. De más okból is behatolhatnak a víztisztító telepekre: hogy felderítsék azokat a jövőbeni támadásokhoz – vagy hogy a lakosság aggódni kezdjen a csapvíz biztonságos volta miatt. A vízkezelés kikapcsolásával vagy szennyező anyag hozzáadásával egy behatoló az életet adó folyadékot járványok forrásává változtathatja.
A finn hatóságok eddig egyetlen gyanúsítottat sem fogtak el. A betörési akció azonban kiváló példája annak a nem katonai agressziónak, amelyet Oroszország az utóbbi években tökéletesített. Ebbe a sorozatba illik az az összehangolt szabotázs, amely éppen az olimpiai játékok kezdete előtt leállította a francia vasútvonalakat, mindössze néhány nappal azután, hogy a francia rendőrség letartóztatott egy orosz állampolgárt a játékok alatti „destabilizáció” gyanúja miatt – írja a Foreign Policy hasábjain Elisabeth Braw az Atlantic Council tudományos főmunkatársa.
Július közepéig 11 betörési kísérlet történt finn víztornyokba és tisztítóművekbe. „Az eddig bejelentett betörések nem voltak súlyosak, és nem a legkritikusabb, erősebben őrzött helyszínek ellen irányultak, de az aggasztó, hogy a betörések száma éppen ebben a pillanatban nőtt meg” − mondta Arto Raty nyugalmazott altábornagy.
A finnországi behatolások a déli partvidéken fekvő Porvoo városában kezdődtek, ahol a hatóságok arról számoltak be, hogy valaki kétszer is megpróbálta feltörni a város víztornyát. Ezután a Helsinki közelében, szintén a finn déli partvidéken fekvő Sipoo jelentette, hogy a vízművét megpróbálták feltörni. Porvoóhoz hasonlóan a támadók két egymást követő éjszaka is célba vették a vízművet. Finnország déli partvidéke általában meglehetősen csendes, de a közvetlen szomszédja a Finn-öböl, a Szentpétervárra tartó és onnan induló hajók átjárója.
Kinek az érdeke?
A hatóságok azt a kérdést is felteszik: Kinek állhat érdekében betörni a finn vízművekbe? Eddig még nem fogtak el senkit, és nyilvánosan sem gyanúsítottak el senkit. A betörők azonban valószínűleg nem közönséges bűnözők voltak. „Ezek nem olyan betörések, amelyeket bűnözők szoktak elkövetni” – mondta Pekka Toveri nyugalmazott vezérőrnagy, a finn katonai hírszerzés korábbi vezetője, aki jelenleg az Európai Parlament tagja.
A tolvajok ugyanis tudják, hogy a közműlétesítmények érzékeny részeihez nehéz hozzáférni, és mindenesetre az itt használt drága technológiai eszközöket máshol könnyebb lenne ellopni.
Lehetne gyanakodni környezetvédelmi szélsőségesekre – de ők nagy nyilvánosság előtt rendeznek tüntetéseket, nem pedig a sötétség leple alatt végeznek betöréseket, és még a legfanatikusabb környezetvédelmi szélsőséges sem tartaná jó ötletnek a vízközművek megtámadását. A terroristák is olyan támadásokat hajtanak végre, amelyek a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapják, és egyetlen ismert terrorista csoportnak sincs oka a kritikus nemzeti infrastruktúra finn üzemeltetőit támadni.
Egy szereplő azonban érdekelt a finnek megrémítésében: a Kreml. „A vízkezelő vállalatok azt mondták, hogy a betörések nem normálisak, és ez aggasztja az embereket” – mondta Toveri. „És Oroszország szürke zónás agressziójának egyik célja a félelemkeltés”. Raty hozzátette: „Nincs bizonyítékunk arra, hogy ki áll az akciók mögött, de természetesen a logika mutatja, kik lehettek”. Oroszországnak egyértelmű érdeke, hogy a finn kritikus nemzeti infrastruktúrát károsítsa és azt sugallja a finn közvéleménynek, hogy az infrastruktúrája nem biztonságos. Mielőtt Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, a Kreml minden NATO-csatlakozással kapcsolatos felvetésre pontosan meg nem határozott következményekkel fenyegetőzött..
(index.hu)
