Ferenc pápa: A nem szolgálatként megélt hatalomgyakorlás diktatúra!
Szent Péter és Pál főünnepén a Szentatya az Apostoli Palota ablakából imádkozta el a déli Úrangyalát a téren egybegyűlt hívőkkel. Beszédében arról elmélkedett, hogy mire kapta Péter apostol a kulcsokat, a mennyek országának kulcsait: nem bezárni, hanem elsősorban arra, hogy mindenkinek segítsen bejutni az országba. Az alábbiakban Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvéreim, jó napot kívánok!
Ma, Szent Péter és Pál apostol főünnepén az evangéliumban Jézus ezt mondja Simonnak, akit Péternek nevezett el: „Neked adom a mennyek országának kulcsait” (Mt 16,19). Ezért látjuk gyakran, hogy Szent Pétert két nagy kulccsal a kezében ábrázolják, mint az itteni téren álló szobron is. Ezek a kulcsok a hatalomgyakorlás szolgálatát jelképezik, melyet Jézus az egész Egyházra bízott. Mert a hatalomgyakorlás szolgálat, és a nem szolgálatként megélt hatalomgyakorlás diktatúra.
Figyeljünk azonban arra, hogy jól értsük ennek jelentését. Péter kulcsai ugyanis egy országnak a kulcsai, amelyet Jézus nem páncélszekrényként vagy páncélteremként ír le, hanem más képekkel: kis mag, drágagyöngy, elrejtett kincs, maréknyi élesztő (vö. Mt 13,1–33), tehát mint valami értékes és gazdag dolog, mely ugyanakkor kicsi és feltűnésmentes. Ahhoz tehát, hogy ehhez az országhoz eljussunk, nem mechanizmusokat kell működésbe hozni és nem biztonsági zárakat kell használni, hanem olyan erényeket kell művelni, mint a türelem, az odafigyelés, az állhatatosság, az alázat, a szolgálat.
A küldetés tehát, melyet Jézus Péterre bíz, nem az, hogy bezárja a ház kapuit, és csak néhány kiválasztott vendéget enged belépni, hanem az, hogy
mindenkinek segítsen megtalálni a bejutás módját, Jézus evangéliumához való hűségben. Mindenki, mindenki, mindenki beléphet!
Péter pedig ezt teszi egész életében, hűségesen, egészen a vértanúhaláláig, miután elsőként tapasztalta meg – nem fáradság nélkül, és sok elbukással – az Úrral való találkozásból fakadó örömöt és szabadságot. Hogy Jézus megnyissa a kaput, elsőként neki kellett megtérnie, és meg kellett értenie, hogy a hatalom szolgálat. Ez nem volt könnyű számára. Gondoljunk csak bele: rögtön azután, hogy azt mondta Jézusnak: „Te vagy a Krisztus”, a Mesternek meg kellett dorgálnia, mert nem volt hajlandó elfogadni a szenvedéséről és kereszthaláláról szóló jövendölést (vö. Mt 16,21–23).
Péter nem azért kapta meg az ország kulcsait, mert tökéletes volt – nem, bűnös volt –, hanem mert alázatos és becsületes volt, és az Atya hamisítatlan hitet adott neki (vö. Mt 16,17). Ezért Isten kegyelmére támaszkodva képes volt arra, hogy támogassa és megerősítse testvéreit is, ahogyan azt Jézus kérte tőle (vö. Lk 22,32).
Ma megkérdezhetjük magunktól: ápolom-e magamban azt a vágyat, hogy Isten kegyelmével belépjek az ő országába, és az ő segítségével országának befogadó őrzője legyek mások számára is? És ehhez engedem-e, hogy Jézus és az ő bennünk, mindannyiunkban lakozó Lelke „csiszoljon”, lágyítson, alakítson?
Mária, az Apostolok Királynője, valamint Szent Péter és Szent Pál érjék el számunkra imáikkal, hogy egymás számára útmutatóként és támaszként szolgáljunk az Úr Jézussal való találkozáshoz!
A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:
Kedves testvéreim!
Köszöntelek mindannyiatokat, akik Szent Péter és Pál ünnepén eljöttetek, és külön is köszöntöm a rómaiakat! Szeretném, ha ma eljutna üdvözletem Róma minden lakosához, tényleg mindannyiukhoz, imáimmal együtt: imádkozom a családokért, különösen azokért, akik a legnehezebben boldogulnak; az idősekért, azokért, akik a legmagányosabbak; a betegekért, a rabokért, és mindazokért, akik különböző okoknál fogva nehéz helyzetben vannak. Kívánom, hogy mindenki átélje Péter és Pál tapasztalatát, vagyis azt, hogy Jézus Krisztus szeretete megmenti az életet, és arra ösztönöz, hogy odaadjuk, arra ösztönöz, hogy örömmel, ingyenesen adjuk oda. Az életet eladni nem lehet, csak odaadni!
Üdvözlöm a Szeplőtelen Fogantatás Szabályozott Kanonokjait, akik általános káptalanjukra gyűltek össze Rómában. Gratulálok a „Pro Loco” által szervezett nagy virágszőnyeg-fesztiválhoz a XII. Piusz téren, melyen a virágszőnyegeket Olaszország különböző tájairól érkezett virágkötő mesterek készítették. Köszönjük, köszönjük szépen! Innen is látom őket, gyönyörűek!
Szomorúan gondolok a háborútól szenvedő testvéreinkre: gondoljunk a harcok által megsebesített vagy háborús fenyegetések között élő népekre, hogy Isten szabadítsa meg őket és támogassa őket békéért folytatott harcukban! És hálát adok Istennek a két görögkatolikus pap szabadon bocsátásáért. Térjen haza hamarosan e háború összes foglya! Imádkozzunk együtt: térjen haza minden fogoly!
Szép ünnepet kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem. Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
