Nyolc betegség, ami nyáron kellemetlenebb
A legtöbb ember nagyon várja a nyarat, mert ilyenkor van a legjobb formában. Kevesebb a fertőző betegség, sok a napfény – mégis vannak, akiknek ez az évszak sok kellemetlenséget tartogat. Néhány betegségen és egészségi állapoton ugyanis ront a meleg.
1. Vesekő
Élete során minden 10. ember megismerkedik ezzel a fájdalmas betegséggel. Fertőzés, húgyvezeték-gyulladás vagy gyógyszer-mellékhatás miatt fordul elő leggyakrabban, hogy a vizeletben megnő bizonyos ásványi anyagok koncentrációja, és vesekő formálódik a szervezetben.
Ám a hőség, az erős verejtékezés és a kelleténél kevesebb folyadék fogyasztása fokozza a vesekövek kialakulásának gyakoriságát, mert besűrűsödik a vizelet, ezért nyáron kétszer olyan gyakori, hogy fellángolnak a tünetek.
Tényleg elég 8 pohár víz naponta? Ma már más az ajánlás, ráadásul nőknek és férfiaknak is más az ajánlott adag.
2. Autoimmun betegségek
Az autoimmun betegek állapota hullámszerűen változik – hol jobb, hol rosszabb. A meleg idő és az erős napsütés azonban, úgy tűnik, aktivizálhatja a lappangó tüneteket. A meleg olyan fontos tényező ennél a betegségnél, hogy például a szklerózis multiplexben szenvedő betegeket régebben forró fürdő segítségével diagnosztizálták.
Ha neurológiai tüneteket produkáltak a hirtelen meleg hatására, akkor biztossá vált a kórkép. De a lupusban szenvedők 70%-a is rosszul viseli a hőséget – bőrkiütés, fáradtság, ízületi fájdalmak jelentkezhetnek náluk.
Azt tanácsoljuk, minél hamarabb szerezzenek be klímát, amivel közepes hőmérsékletre (23-24 fokra) hűtik az otthonukat, autójukat. A túl nagy hideg-meleg váltakozás sem tesz jót, ezt ki kell tapasztalnia mindenkinek. A legforróbb órákban pedig ne menjenek ki a szabadba, a napsütést pedig pláne kerüljék.
3. Ízületi gyulladás
A néphit szerint a hideg, nyirkos időt megszenvedik az ízületeink, ugyanakkor a tudomány nem támasztja alá, hogy az időjárás változása hatással lenne a betegségre.
Ám a betegség tüneteire szedett fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők kifejezetten veszélyesek lehetnek, amikor eljön a kánikula.
A legtöbb ilyen szer ugyanis fényérzékenységet okoz, ami azt jelenti, hogy sokkal hamarabb leég, felhólyagosodik, kipirosodik, esetleg májfoltok jelennek meg rajta. Akinek tehát folyamatos gyógyszeres kezelésre van szüksége, mindenképp olvassa el, mi áll a dobozon, és jobban teszi, ha kerüli a napozást, illetve magas faktorszámú napozókrémet használ.
Rögzítsd jól a fájó ízületet, borogasd, kend a bevált gyógynövényes krémmel, és amennyire lehet, kíméld a területet!
4. Nátha
Mivel a náthát nem a hideg, hanem vírusok, baktériumok okozzák, amelyek a melegben is boldogan megélnek, nem vagyunk védve ellene, ha jön a jó idő. Ráadásul a nyári náthát nem szabad félvállról venni – bár negyedével ritkább, mint a téli változat, jóval súlyosabb következményekkel jár.
A légúti panaszok mellé ilyenkor gyomorfájdalom is társul emésztőrendszeri panaszokkal, ami azt jelenti, hogy a beteg lassabban is gyógyul.
5. Cukorbetegség
A cukorbetegek számára a hőség több szempontból is komoly veszélyforrást jelent. Egyrészt a melegben gyorsabban felszívódik az inzulin, mert kitágulnak az erek. De a cukorbetegség gyakran csökkenti a betegek izzadási képességét is, így könnyebben hevül túl a testük, kapnak napszúrást.
Gondot okozhat az is, ha valaki nem tartja hűvös helyen az inzulint, mert az a meleg hatására tönkremehet, és elveszíti hatékonyságát.
Ám a fő gond az, ami a legjobb dolog amúgy a nyárban: ilyenkor kilép az ember a megszokott életritmusából – máshol, máskor eszik, többet mozog. Ez pedig sajnos könnyen vezethet a cukorbetegek rosszullétéhez, ezért tanácsos ebben az időszakban még jobban odafigyelni, mint máskor, és a vércukorszintet gyakrabban ellenőrizni.
6. Termékenységi problémák
Mesterséges megtermékenyítésre a legrosszabb időszak a nyár – ilyenkor a legalacsonyabb ugyanis a férfiak spermaszáma, de a nők méhfala is vékonyabb ebben az időszakban, ami nehezebbé teszi az embrió megtapadását.
Télen viszont a természet is a babának dolgozik – ilyenkor a nők szervezete több melatonint termel, ami nagyobbá teszi a petesejteket, és könnyebbé a megtermékenyítést. Ennek a jelenségnek evolúciós oka van: a nyáron megfogant babák ugyanis éppen tél végén születnének, amikor legyengült az anyák szervezete a hosszú éhezés hónapjai után, így kisebb az újszülött életben maradási esélye is. A télen megfogant babák azonban nyár végén születnek, amikor bőségesen jut étel mindenkinek.
7. Rozácea
A bőrbetegségek többsége nyáron erős javulásnak indul – de a könnyen kipirosodó rozáceás bőr esetében éppen ennek az ellenkezője igaz. A melegben ugyanis a tágulásra hajlamos hajszálereik még nagyobbak lesznek, könnyen szétpattannak, így sokkal vörösebbé válik a bőr, és hajlamosabb lesz a gyulladásra. A magas faktorszámú napkrémek és a napfény kerülése segíthet, de az igazi enyhülést sajnos csak a hűvösebb hónapok hozzák majd el.
8. Asztma
Az asztma krónikus betegség, nem lehet belőle kigyógyulni. A jellegzetes ziháló légzés, a fulladás azonban nem minden évszakban kínozza egyformán a betegeket. A rohamok 60%-áért a környezeti hatások a felelősek – ilyen a pollenkoncentráció, a légszennyezés, a hirtelen hőmérsékletváltozás, az erős szél, a megnövekedett ózonmennyiség a levegőben.
A kutatók szerint az asztmások számára a legrosszabbak a hajnali órák, ilyenkor érdemesebb inkább otthon maradniuk, és jobban teszik, ha a legforróbb hónapokban inkább tengerparti vagy hegyi nyaralást terveznek, ahol tisztább a levegő.
(noklapja.hu)
